Az ombudsman szerint a sajtó- és a szólásszabadság szempontjából aggályos, hogy a 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. a  közszereplők bírálatának feltételként írja elő a „méltányolható közérdek" fennállását.

Szerinte ez bizonytalan jogi helyzetet és aránytalan korlátozást eredményezhet, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul.

Az ombudsmani hivatal egy panaszos beadványát kivizsgálva jutott arra, hogy az új Ptk. szövege szűkebbre szabja a közéleti szereplők bírálatának lehetőségét, a kritika megengedése felől a személyiségvédelem felé tolja el a normatív mércét.

Az új polgári jogi kódex külön rendelkezik a közéleti szereplő bírálhatóságáról és személyiségi jogai védelméről.

Eszerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét.

Három feltétel együttes teljesülése esetén lehetséges az erőteljesebb bírálat:

• ha nem sérti az érintett emberi méltóságát,
• ha szükséges és arányos mértékben történik,
• ha igazolható az ügyben a „méltányolható közérdek" fennállása is

Szabó szerint az 1994 óta érvényes magyar alkotmánybírósági gyakorlat és európai alapjogi mérce alapján a közhatalmat gyakorló személyekkel, közszereplő politikusokkal kapcsolatos, nem szankcionálható véleménynyilvánítás köre tágabb, mint más személyeknél.

A biztos szerint a közéleti szereplők bírálata során a véleménynyilvánítás kiemelt védelme mellett alkotmányos határt jelent az emberi méltóság sérelme, a szükséges és arányos mérték. Ezek a feltételek ugyanis az Alaptörvényből közvetlenül következnek, azt konkretizálják. Ezen túlmenően ugyanakkor indokolatlan megkövetelni, különösen pedig „méltányolható" jelzővel ellátva feltételül szabni a közérdek fennállását. Az indítványban az is szerepel, hogy a jogbiztonság követelménye szempontjából már maga a „méltányolható" jelző is nehezen értelmezhető.

Szabó szerint a közéleti tevékenység kritikája (alkotmányos határokon belül)  minden esetben közérdek, nélkülözhetetlen a közvélemény szabad alakítása szempontjából.

Az ombudsman szerint a közszereplést vállalóknak akceptálniuk kell, hogy a sajtó és a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri cselekedetüket. Nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk tevékenységüket kritizáló, bíráló megnyilvánulásokkal szemben.