Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója szerdán a Mol igazgatótanácsának elnökhelyetteseként tárgyal a horvát kormánnyal a MOL résztulajdonában álló Ina irányítási modelljének kiigazításáról - hogy itt mi történhet, arról a Portfolió cikkét érdemes elolvasni. A Jutarnji List értesülései szerint Csányira a nehéz tárgyalás után egy másik nehéz tárgyalás is várhat. Ügyészségi forrásokból megerősített értesüléseik szerint a tárgyalások után a rendőrségen is meg kell jelennie, ahol a Mol 2011-es részvényszerzéséről kérdezhetik.
A Mol 2010-ben tett nyilvános vételi ajánlatot az Ina részvényeire, 2800 kunás árfolyamon. Ekkor már javában dúlt a háború a horvát kormány és a Mol között az Ina irányításáért, ezért a felvásárlás megakadályozására a horvát intézményi befektetők - elsősorban nyugdíjalapok - a kormány támogatásával részvényfelvásárlásba kezdtek. A Mol vételi ajánlata 2011. január 14-én eredménytelenül zárult, ezután a Mol felvásárolta a cseh J&T Bank 1,6 százalékos részvénycsomagját, 3650 és 4016 kuna közti árfolyamon.
A horvát pénzügyi felügyelet, a Hanfa vádjai szerint a J&T Bank eleve a Mol pénzéből vásárolta meg 1,6 százalékos részvénycsomagját, így a Mol nyilvános vételi ajánlata eleve csalárd volt, és csak a tőzsdei árfolyam befolyásolását szolgálta, egyben megkárosította a horvát államot. A Mol célja pedig csupán annyi volt, hogy ötven százalék feletti tulajdont szerezzen az Inában.
A Hanfa 2011. május 23-án büntetőfeljelentést tett az ügyben. Az ügyet jól ismerő magyar forrásom szerint a rendőrség most a horvát jogrendben biztosított lehetőségével élve úgynevezett előzetes vizsgálatot folytat. Vagyis hivatalosan még nem indult nyomozás bennfentes kereskedés vádjával, de meghallgatásokat már tavasz óta tartanak. Már eddig is több molos vezetőt meghallgattak, és mert Csányi szerdán Zágrábba utazik, őt is behívták.
A horvát államügyészség szerint Csányi az IT elnökhelyetteseként felelős pozícióban volt, így akár a tőzsdei kereskedelem manipulációjával is vádolható.
Persze lehet, hogy mindez csak egy újabb front a Mol és a horvát kormány háborújában. Ez a harc jelentős részben belpolitikai jellegű, a Mol Ivo Sanader kormányzása idején szerzett részesedést és menedzsmentjogokat a horvát olajcégben. Sanader politikai karrierjét javarészt pártja, a HDZ jobbszárnya felszámolásának köszönheti. A HDZ jobbszárnyát irányító politikai-üzleti kör a volt elnök, Franjo Tudjman fiához és a hercegovác gazdasági maffiához köthető.
Sanadert első fokon letöltendő börtönre ítélték korrupció vádjával. A vád szerint a Mol vesztegette meg a menedzsmentjogok megszerzése érdekében. Ebben az ügyben igyekszik a horvát ügyészség évek óta meghallgatni Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját is, aki ellen most, az uniós csatlakozás után akár európai elfogatóparancsot is kiadhatnak, miután a magyar ügyészség a múlt héten újra megtagadta Hernádi kihallgatását.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.