Az amerikai szankciókkal sújtott Lukoilnak december 13-ig el kell adnia külföldi érdekeltségeit.
A bizottsági meghallgatása után kérdeztük Lázárt, azért vitte-e magával Orbán Moszkvába, hogy bemutassa fontos nemzetközi partnereknek. Azt is elárulta, Mészáros cégekre is panaszkodtak az alvállalkozók, hogy nem fizették ki őket.
Valóban ajánlatot tehetett Orbán a NIS olajcég minden orosz részvényére, ám szerb lapértesülések szerint nem csak a magyarok érdeklődnek.
Most éppen az Újpestnek kéne – mondja Orbán Viktor milliárdos harcostársa.
Elkezdődött a tárgyalás, az energiaügyek vannak a középpontban. Orbán megismételte, hogy tartsák Budapesten a békecsúcsot.
Orbán november végén azt mondja, azért megy Putyinhoz, hogy erre a télre biztosítsa az orosz energiát.
Az oroszokkal is újra tárgyalna a gázról és olajról, és közben a Molt hozhatják helyzetbe a Balkánon. A magyarok fő szankcióelkerülőként használnának ki a szankciókat, de nem tudjuk, mi ennek az ára.
A kormány segítene a fővárosnak, de feltételei vannak, derült ki a Gulyás Gergely által tartott Kormányinfón. Amikbe sem a főpolgármester, sem a Tisza-frakció nem készül belemenni. A 444 nem kérdezhetett.
A szerb kormány az olajiparát sújtó szankciók felmentését kéri az Egyesült Államoktól, amíg az oroszok el nem adják a részesedésüket a Szerb Kőolajipari Vállalatban.
A cég szerint a horvát Janaf gyakorlata „tovább fokozza az Adria-vezeték horvátországi szakaszával kapcsolatos ellátásbiztonsági aggályokat.” Ez a vezeték lenne a legfontosabb forrás, ha le kellene mondani az orosz olajról.
Bulgária és Szerbia felé terjeszkedne a magyar olajvállalat, arab sejkek előzhetnek. A végső döntést Washingtonban és Moszkvában hozzák meg.
Orbán kínaiban, Fidesz-Tisza összecsapás Győrben, a magyar társadalom pedig felfokozott állapotban a 444 napindító hírlevelében.
Állítólag már zajlanak az egyeztetések, amelyek a washingtoni tárgyalások után gyorsult fel az oroszok és a magyarok között. Ha a MOL belép, akkor a szerb állammal és a kisrészvényesekkel együtt 55,07 százalékos többséget szerez, a maradék a Gazpromé.
A magyar olajvállalat 11,3 százalékos részesedést vásárolhatna a szerb NIS-ben, ezzel a Gazprom megszűnne többségi tulajdonos lenni, és a cégre így már nem vonatkoznának az amerikai szankciók.
Mi van az oroszokkal? Miért van állandóan terítéken a hatalmi rendszer átalakítása, például elnöki rendszerré? Mit gondol Matolcsyról az MNB-botrány árnyékában? Miért látják máshogy Varga Judit hibáját Lázár Jánossal? Ilyenekről is beszélt, még ha nem is feltétlen teljesen kitárulkozva a kormányfő. Magyar Péterről viszont nem akart.