• Szilvásvárad képviselőtestülete egyhangúlag döntött arról, hogy a településen nem szívesen lát fogyatékkal élőket, akiket egy közeli tömegintézményből helyeznének emberi körülmények közé.
• Akkor sem, ha ez az Alaptörvénybe ütközik.
• Olyanok, mint az ózdi cigányok, hangzott el.
• A Fidesz országgyűlési képviselője is beszállt a hisztériakampányba.
• A fogyatékkal élőket nevelő szülőszervezet kétségbeesett hangú közleményt adott arról, miért üldözik el a fogyatékosokat Heves megyéből és a hangulatkeltésben miért vesznek részt a városvezetők, országgyűlési képviselők.
• A környező településekre is átragadhat a hisztéria.

Megmondom őszintén, semmi közünk hozzá. (...) Mi ettől a témától próbálunk szabadulni.

- mondja a polgármester.

A falu nem zárkozik el ezektől az emberektől, csak ettől a kitagolástól.

- mondja az egyik képviselő.

Ózdra, úgy hallottam, ezer cigányt telepítenek be, vagy már telepítettek is. Hasonló [hozzájuk], ugye, csak más szempontból megkülönböztettek a cigányok, de hát akkor ezek szerint nem lehet őket... mert az volna a cél beépíteni olyan emberek közé, akik normálisak...nem fogyatékosok... hát azért... furcsa lesz ez.

- mondja egy másik képviselő, majd mondja tovább:

Az a nagy baj, hogy a lakosság nem tudja, kikről van szó... Javarészük csendes, nyugodt... és hát csak tehetetlen... egymás kezét fogják, ott sétálnak... NA, NEM MONDOM: NEM SZÉP LÁTVÁNY

Ezek a mondatok a Heves megyei Szilvásváradi önkormányzat polgármesterének és képviselőinek szájából hangzottak el szeptember 9-én. A téma a szomszédos Bélapátfalván lévő fogyatékosotthon lakóinak sorsa.

Őket egy új program keretében szeretné az állam kisebb lakásokba, lakóotthonokban elhelyezni. Miután a bélapátfalvai képviselőtestület tavaly - nem túl elegáns módon - megfúrta a projektet, most a környező településeken keres az illetékes szerv ingatlanokat az értelmi fogyatékkal élők elhelyezésére.

A szilvásváradi képviselőtestület üléséről a Társaság a Szabadságjogokért szervezet készített videót, az ülés anyagát vágatlanul is közzétették.

Magyarország mintegy 7 milliárd forintnyi uniós pénzt nyert el (TIOP 3.4.1.A.11/1.), hogy egy 2011-ben elfogadott kormánystratégia, számos ENSZ-egyezmény és uniós direktíva alapján végre nekikezdjen a mintegy 15 ezer létszámmal bíró, az idők kezdete óta nagy tömegintézményekbe száműzött, a társadalom elől eldugott fogyatékkal élők helyzetének javításán.

A kitagolás ebben az esetben azt jelenti, hogy az embertelen, laktanyaszerű, több száz fős intézményekből a fogyatékkal élőket szükségeleteik, igényeik és képességeik szerint beillesszék a társadalom közösségébe. Vagyis közel olyan életetet élhessenek, mint bármelyik más, nem fogyatékkal élő magyar állampolgár 2-3 fős lakásban vagy kb. 14 fős lakóotthonban. Ahol tud magának főzni, saját fürdőszobája, nappalija lenne, tévével, rádióval.

• Akik el sem tudják képzelni, milyenek ezek a fogyatékosok, mindenképpen nézzenek bele ebbe a filmbe. Olyan emberekről szól, akiknek végül sikerült kikerülniük egy ilyen intézményből és saját életre tehettek szert. Szem nem marad szárazon.
• És azt tudják, hogy Magyarországon - szemben számos európai országgal - 60 ezer gondnokság alatt élőnek még szavazati joga sincs? Ebből a filmből minden kiderül. Ne csodálkozzunk, ha ilyen látványosan tojnak rájuk a politikusok.

A Bélapátfalván működő fogyatékos- és idősotthon is ilyen, reformra váró intézmény, amelynek felszámolására és a kisebb lakóingatlanok megvásárlására, megépítésére egymiliárd forint áll rendelkezésre 2013-ig uniós keretből.

Mivel tavaly augusztusban Bélapátfalva képviselőtestülete úgy döntött, az önkormányzat csupán egy ingatlant ad át a célra, a többi 9-hez a környező településeken kell helyet találni, a projektbe újabb településeket vont be a projektet vezető állami szerv, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Szilvásváradon negyven fogyatékkal élőt helyeznének el.

állást kell foglalni a képviselő-testületnek ebben az ügyben, hogy a veszekedések megszűnjenek Bélapátfalván (...) úgy támogatja, hogy a pályázó a még tervezett 9 ingatlan vásárlást a környező településeken hajtja végre. Támogatva ezzel a többi település ingatlanforgalmát és munkahelyteremtését.

- részlet Bélapátfalva település 2012. augusztus 24. ülésén készült jegyzőkönyvéből.

Csakhogy nyáron, Szilvásváradon is hasonló helyzet bontakozott ki, mint egy évvel ezelőtt Bélapátfalván. A helyi politikai erők aktív támogatásával tiltkozás kezdődött a beruházás ellen az 1700 fős településen. 300 aláírást gyűjtöttek, augusztusban közmeghallgatást is tartottak, majd szeptember 9-én összeült a képviselőtestület (erről készült a fenti videó), ahol egyébként a jogvédők mellett a beruházást ellenző lakók is megjelentek.

Az ülésen résztvevő helyi lakosok kifejtették, aggódnak a fogyatékosokért, szerintük felelőtlenség lenne ellenséges közegbe hozni őket.

- írta beszámolójában a Heves Megyei Hírlap.

A település vezetése végül közleményt fogadott el, amely arra kéri az eljáró szerveket, vizsgálják felül a projektet, és hagyják ki belőle Szilvásváradot, illetve - hasonlóan a bélapátfalvai plénumhoz - igyekezzenk lepasszolni a lehetőséget a "környező településeknek".

Az ülést vezető Szaniszló László polgármester azt is megemlítette a szavazás előtt, hogy a közlemény hasonló tartalommal bírjon, mint amit a környék országgyűlési képviselője, Horváth László (Fidesz) sajátjaként már megfogalmazott honlapján:

Kitagolás: Szilvásváradon ne vásároljanak ingatlanokat!

Vagyis az a helyzet, hogy Szilvásvárad fideszes országgyűlési képviselője és a település képviselőtestülete alig leplezetlenül deklarálta, kit nem szeretne látni a településen: a fogyatékkal élőket.

Álljon most itt Magyarország Alaptörvényének idevágó passzusa:

Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

Ezzel egyébként a polgármester és a testület is tisztában van, az ugyanis többször elhangzik az ülésen, hogy "nincs lehetőség" ebben az ügyben - éppen alkotmányellenes volta miatt - népszavazást kiírni, ezért inkább közleményt fogalmaznak meg, aláírásokat gyűjtenek, illetve az iletékes szervhez fordulnak a projekt újragondolását kérve.

A településnek az állami irányítású projektbe - azon túl, hogy a megvalósíthatósági tanulmány az egyik lehetséges befogadó településnek nevezte Szilvásváradot - nem sok beleszólása van.

A helyzet időközben annyira elmérgesedett, hogy szeptember 19-én a következő címmel adott ki közleményt a Halmozottan Hátrányos Helyzetűek Heves megyei Szülőszövetsége (HHHHmSZ):

Miért űzitek ki gyermekeinket Bélapátfalváról és Szilvásváradról?

A civilek közleményében értetlenségüket fejezik az előtt, hogy "középkori előítéletek és babonák élnek" még mindig a lakosság fejében a fogyatékosokról, pedig:

Mi, akik súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelünk, mindenki másnál biztosabban tudjuk, hogy gyermekeink és sorstársaik nem jelentenek veszélyt másokra. Mi olyannak ismertük meg őket, akikben sokszor másoknál sokkal több szeretet és elfogadás van.

Megkerestük a HHHHmSZ-től Domán Zoltánt, aki maga is fogyatékkal élő gyereket nevel, hogy mi késztette őket a közlemény kiadására.

A környékbeli települések is elkezdtek aláírást gyűjteni

Mondta Domán, hogy már nemcsak Szilvásávárad, de - a projekt keretében még szóba jött településeken is - Mónosbélen, Bükkszentmártonon és Nagyvisnyón is elkezdődött a mozgolódás. Magyarul, futótűzként terjed a híre annak, - amire Szilásvárad polgármestere is utal - hogy az emberek már mindenfelé azt beszélik, "bolondokat költöztetnek a faluba".

Domán szerint az nem meglepő, hogy az emberek idegenkednek a fogyatékosoktól, sokan ugyanis nincsenek tisztában azzal, mit takar az értelmi fogyatékosság. Nem tudják például, hogy saját használatú lakásba, házba, kisebb otthonba csak azok kerülnek, akik amúgy, adott esetben némi gondozói segítséggel, de képesek az önálló életre - Szilvásváradra negyven ilyen ember kerülne.

Nem elmegyógyintézetbe való emberekról van szó... Ha valaki szellemileg leépül, mondjuk idős kora miatt, akkor már ki kell közösíteni?

- mondja Domán, aki a problémát leginkább abban látja, hogy közösség vezetői, a politikusok sem a pozitív tájékoztatásban érdekeltek, hanem ellenkezőleg, meglovagolva a pánikhullámot, a közhangulat alá ígérve próbálnak politikai tőkét kovácsolni az ügyből.

Nyilvánvaló, hogy a lakosságot biztatják ebben a dologban.

Domán Zoltán és felesége saját maguk nevelik halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeküket, az egyesületben összesen 120 ilyen család van. Magukat még szerencsésnek tartják, mert a legtöbb család belerokkan a teherbe, amikor a törődést igénylő gyerek és, mondjuk, a megélhetést jelentő munkahely között kell választani.

120 szülőből 18 apuka van.

- jelzi Domán, hogy az ilyen családok nagy része felbomlik.

És bár szervezetük olyanokból áll, akik nem adták be gyermeküket intézetnek, de minden harmadik, negyedik fogyatékos tömegintézményben éli le egész életét, ahonnan gyakorlatilag évente egyszer-kétszer, ha kijutnak valami kirándulás alkalmából, de gyakorlatilag bezárva tartják őket. Ezen változtatna a kitagolás, amely - közhely, de ez van - Nyugat-Európában már elfogadott gyakorlat.

A szilvásváradi képviselőtestület tehát, Horváth Lászlóval egyetemben a projektet felügyelő állami szerv, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjéhez, Benedek Istvánhoz fordult, hogy változtassanak a terveken. Benedek éppen szabadságon van, a jövő héten tud nyilatkozni az ügyben.

A projektben ugyancsak résztvevő, férőhelyek koordinálását végző IFKKOT nevű intézmény munkatársa, Farkas Edit a 444-nek elmondta, szerinte a beruházást nem tudják megakasztani a települések, hiszen érvényes előszerződést kötöttek a megvásárlandó ingatlanok tulajdonosaival.

Jóllehet diszkriminatív, alkotmányellenes jogi lépéseket valóban nem tehetnek a települések, az eladásra szánt ingatlanokról dönthetnek úgy tulajdonosaik, hogy mégsem adják el a beruházásnak, ahogy a Szilvásváradra tervezett négyből egy esetben már visszalépett a tulajdonos, írta a Heol.

Farkas Edit tájékoztatása szerint csak Bélapátfalván és környékén ütköztek ellenállásba, a többi 5 projekttel (Szentes, Mérk, Berzence, Kalocsa, Szakoly) ilyen problémák nem adódtak.

Kérdés persze, hogy a Bélapátfalván és Szilvásváradon politikusi hátszéllel megindult hisztérikeltés, nem ragad-e át a környező településekre is.

---

• Levelet írtunk Horváth László fideszes képviselőnek, aki nem válaszolt cikkünk leadásáig.
• Megpróbáltuk megkeresni a Fidesz parlamenti frakciójának egyik fogyatékkal élő, siket képviselőjét, Tapolczai Gergelyt, mit gondol az ügyről, de őt sem tudtuk eddig válaszra bírni.