Rendszeresen tartott olyan úgynevezett stábüléseket a 2010-es években a pécsi városvezetés, amelyeken részt vett a polgármester, az alpolgármesterek, valamint országgyűlési képviselők, „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt”. Ezekre általában heti egyszer került sor, nem voltak nyilvánosak, és legalább egy ilyenen „egész biztos, hogy tárgyaltak” az azóta Volvogate néven elhíresült buszbeszerzésről is.

Erről Madár Péter, a túlárazottnak gyanított beszerzés miatt folyó per egyik tanúja beszélt hétfőn a Szekszárdi Törvényszéken, hozzátéve, ő egy ilyen stábülésen vett részt, de már nem tudta felidézni, milyen témában. Az egyeztetésről és a résztvevőkről szavai több szempontból is figyelemreméltóak, még ha a négy ember ellen indult, jelenleg már csak két vádlott ellen folyó eljárás büntetőjogi részét mérsékelten is érintik.

De mi is az a Volvo-gate?

A vádirat szerint a pécsi buszflotta 2015-ös lecserélésekor az eredeti ajánlatnál több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat a városi tömegközlekedési cég, a Tüke Busz Zrt., az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző közvetítőcégnél csapódott le. Első fokon már született egy, a II. és IV. rendű vádlottakat felmentő, a III. rendű jogerős elítélésével zárult ítélet, ám a pert – amely során az I. rendű vádlott elhunyt – másodfokon újratárgyalni rendelték el.

És hogy miért is volt érdekes az, amit a Páva Zsoltnál tartott nem nyilvános politikai egyeztetésekről Madár Péter mondott? Egyrészt azért, mert Bánki Erik neve többször is felbukkant már a buszbeszerzést követő eljárásokban. A korábbi I. rendű vádlott – aki még az elsőfokú ítélethirdetés előtt elhunyt – egy vallomásában azt mondta, hogy a buszbeszerzés idején a Tüke Busz menedzsmentje és felügyelőbizottsága, de maga az önkormányzat is Csizi Péter (volt alpolgármester és parlamenti képviselő) és Bánki Erik parlamenti képviselő befolyása alatt áll, illetve azt is, hogy Bánki hozzájárulása nélkül semmi nem történhetett akkor Baranya megyében. Amikor néhány hete Girán Jánost, a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármesterét erről kérdezték, azt mondta: „Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült”, illetve hogy „nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább”.

Vélelem és összeesküvés-elmélet

Emellett Bánki egy titkolt német cégének, a Zeta Services GmbH-nak az ügyvezetője volt a per már említett III. rendű vádlottja, P. E. T., akit pénzmosás miatt ítéltek el ebben az ügyben. A Pécsi Ítélőtábla által hozott tavaly tavaszi végzés szerint az általa képviselt thaiföldi Taki Ltd. Co. céghez 550 000 euró került, illetve ő a végzés szerint 52 480 900 forintot utalt a Zeta számlájára.

Másrészt Madár Péter egyfajta szociometriai középpontjában áll az eseményeknek: cégén, az MSB Zrt.-n keresztül 2014 januárjától gazdasági-pénzügyi tanácsadói szerződésben állt a Páva Zsolt vezette fideszes városvezetéssel (megerősítette azt a korábbi állítást, hogy a polgármester vezető pénzügyi tanácsadója volt), a 2010-es évek eleje óta ismerte az időközben elhunyt I. rendű vádlott P. I.-t, akivel az utolsó években baráti kapcsolatban álltak, szomszédja és egy időben szintén barátja volt Csengő András II. rendű vádlott, ott volt azon a hollandiai úton 2014 novemberének végén, ahol a később a gyanú szerint túlárazott buszokat először megnézték mások mellett az I., II. és IV. rendű vádlottak társaságában, majd tanácsadóként segítette a buszbeszerzés banki finanszírozását. Állítása szerint csak a per III. rendű, már az előkészítő tárgyaláson elítélt vádlottat nem ismerte.

Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy Madár unokatestvére Bánki Eriknek - az erről szóló korábbi, részben Fidesz környékéről származó híreket a tárgyaláson ő maga erősítette meg bírói kérdésre, de a kérdésig a rokonát csak Bánki úrként emlegette. A tárgyaláson a kettejük kapcsolatát firtató kérdésre azt mondta, az „egy vélelem”, illetve „egy, a sajtó tollában született összeesküvés-elmélet”, hogy ők milyen kapcsolatban vannak Bánkival. Állítása szerint valójában „ritkán és csak családi ügyekben beszélnek”. Arra nem tért ki, hogy Bánkival és még egy magánszeméllyel - korábbi hírek szerint Bánki féltestvérével - 2004 tavaszától a 2023. januári végelszámolásig közös cége is volt Bábamad néven (a társaság az utolsó teljes üzleti évében 77,7 milliós adózott eredményt ért el).