
Hétfőn három tanút hallgatott meg a Szekszárdi Ítélőtábla a pécsi önkormányzat tulajdonában álló Tüke Busz Zrt. 2015-ös buszbeszerzése, az úgynevezett Volvogate-ügy miatt újraindult büntetőperben. Az ügyészség azzal a gyanúval emelt vádat, hogy a Tüke Busz és így végső soron a pécsi önkormányzat indokolatlanul fizetett 650 millió forinttal többet 115 használt Volvo-buszért. Az eredetileg négy vádlott ellen indult perben a Kaposvári Törvényszéken első fokon a II. és IV. rendű vádlottat felmentették a gazdasági csalás vádja alól, a III. rendűt jogerősen elítélték pénzmosás miatt, az I. rendű vádlott az eljárás során elhunyt. A Pécsi Ítélőtábla azonban az ítéletet megsemmisített az ügyészség fellebbezés után, és megismételt eljárást rendelt el, ami február végén a Szekszárdi Törvényszéken indult újra.
Az eddigi tárgyalásokról írt cikkeink:
Hétfőn tanúként állt bíróság elé Csizmadia Péter fideszes önkormányzati képviselő, aki 2014-ben a város gazdasági és pénzügyi bizottságát vezette, Árki Sándor, aki a Tüke Busz vezérigazgatója volt 2014. december 31-ig, valamint Baracsi László, aki a cég gazdasági igazgatójaként tevékenykedett a buszbeszerzés idején.
Bertaldó András bíró kérdéseinek a fókuszában egyrészt a buszbeszerzés lebonyolítása, az azzal kapcsolatos szervezési, előkészítési munkafolyamatok álltak, másrészt az, hogy hogyan született meg az a 3,5 milliárd forintos összeg, amivel a buszok beszerzési költségeként számoltak Pécsen, és ami egy ilyen keretösszegű hitelfelvételt is eredményezett.
A három tanú kihallgatásának végén úgy tűnik, hogy a pécsi közgyűlésben nem mindennapi manifesztáció történt 2014 decemberében: senki nem tudja, hogyan, de életre kelt mínusz 3 500 000 000 forint. Persze korántsem ez az egyetlen kérdés, amire nem kaptunk választ.
A pécsi közgyűlés 2014. december 10-én döntött arról, hogy előzetesen hozzájárul 3,5 milliárd forint keresztösszegű hitelfelvételhez szükséges közbeszerzés kiírásához. Ez a napirendi pont úgy került a képviselők elé, hogy két nappal korábban az akkor Csizmadia Péter vezette gazdasági és pénzügyi bizottság tárgyalt róla, és hagyta jóvá az erről szóló előterjesztést. Csakhogy amikor az eljáró bíró kikérte a pécsi városházáról az anyagot, csak a 30 napirendi pontot tárgyaló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet tudták kiadni neki, a hitelfelvételről szóló előterjesztést és határozati javaslatot nem.
Csizmadia azt mondta, hogy a bizottság minden napirendi pontjához mindig volt előterjesztés, nagyon ritkán szóbeli, a legtöbbször írásbeli. Azt mondta, hogy az előterjesztő minden bizonnyal Girán János akkori alpolgármester volt – ő 2016-ban lemondott –, mert hozzá tartoztak a városi cégek ügyei, illetve hogy a bizottsági ülésen ott volt Árki Sándor, a Tüke Busz akkori vezérigazgatója (a céget négy másik napirendi pont is érintette).
Arra a bírói kérdésre, hogy volt-e hitelfelvételről vita, azt felelte, „minimális vita volt”, de nem emlékezett, hogy a bizottságban vagy két nappal később a közgyűlésen. Miután azonban Bertaldó András felolvasta a jegyzőkönyvből, hogy ennél a napirendi pontnál az állt, hogy a bizottság elnöke „hozzászólás hiányában” szavazást rendelt el, azzal egészítette ki az előző válaszát, hogy „elég tipikus, hogy nincs vita a bizottsági ülésen”. A szavai hitelességét erősítette, hogy a 30 előterjesztést egy 67 perces ülésen zavarták le.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!