Iskolapszichológus már nincs, a sulirendőr irodát kapott

A sok különböző szakszolgálat és nevelési tanácsadó szervezet helyett egyetlen szakszolgálat működik majd, (...) nincs olyan terv, amely leépítéshez vezetne. Sőt, a rendszer fejlesztése inkább a szakemberek létszámának növelése felé halad. A változás tehát a gyerekeket, illetve a szülőket is csak pozitívan érinti.

Ezt 2012 októberében Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkár mondta. Gloviczki nagyjából az idézett nyilatkozatával egyidőben felmondott az államtitkárságon. Az említett változások pedig úgy tűnik mégiscsak negatívan érintették a gyerekeket és a szüleiket.

Szeptember óta nem kap a kisfiam segítséget

Az sni-s kisfiam a bölcsiben mikor kapja meg végre az előírt fejlesztéseit? Tőlem akár az elvileg szeptember 1-től felállt új központtól is. Bár azt senki nem magyarázza meg nekem, miért lesz az jobb és olcsóbb, mint amikor a (profi és lelkes) fejlesztője, akit a gyerek imádott, a szomszéd épületből átballagott hozzá.

Anna kisfia egy vidéki városban jár bölcsődébe, de szeptemberben azt közölték vele, hogy az átszervezések miatt a korábban már bevált fejlesztő pedagógus nem foglalkozhat velük.

Már várom, hogy mikor mondják, hogy vigyem valami tömegintézménybe a gyereket. Eddig is fizettünk mellé gyógypedagógust, mert szükségünk van rá, de az állam most már semmit sem segít. Azt a heti pár órát sem, amit eddig a kisfiamra szántak. Van olyan ismerősünk, akinek a gyerek súlyos fogyatékos, nem is szállítható. Tőlük elvették a házhoz kijáró fejlesztőt. De hát hogy vigye be a városba a gyereket, ha egyszerűen nem lehet autóba ültetni?

Azt mondta, az illetékesek még csak ígérni sem tudtak nekik semmit, hogy mikorra jöhet rendbe az ellátás.

Az első szülőin mondták meg, hogy a suliban már nincs fejlesztés

Kisebbik fiam óvodás korában sni-s volt, logopédiai óvodába járt. Sokat fejlődött, és normál iskolába mehetett, de heti 2 logopédiát írtak neki elő. Ezt tavaly meg is kapta az iskolában, emellett foglalkozott vele fejlesztő pedagógus hetente egyszer, szintén a suliban, tanulási időben. Nagy könnyebbség volt, hogy nem kellett külön elvinni a foglalkozásokra, és fizetni sem kellett ezért. Idén azonban hiába vártuk a logopédus és a fejlesztőpedagógusok jelentkezését: az első szülőin mondták meg, hogy az iskolában megszűnt a logopédia és a fejlesztő foglalkozások. Mivel a logopédiai fejlesztésére továbbra is nagy szüksége van, ezt magánúton oldottuk meg. Egy foglalkozás többe kerül, mint a havi családi pótlék összege, ráadásul rá kell szánni a délutánt, amit a másodikos kisfiam érthetően szívesebben töltene szabad játékkal - tavaly mindez megvolt iskolaidőben - csak a gyakorlás maradt otthonra. A többi fejlesztést nem is tudom neki megoldani - ezek jobb híján kimaradnak.

Petra azt mesélte, az iskolájukban azt sem tudták megmondani, hogy később újraindulnak-e a foglalkozások. Ezek hiánya a tanároknak is fáj, mert a gyerekek sokkal jobban tudtak haladni a "normál" tananyaggal is, amikor a szakemberek foglalkoztak velük.

Pszichológus helyett iskolarendőr

Abban a gimnáziumban, ahol a lányom tanul, idén szeptembertől már nincs iskolapszichológus (el kellett bocsájtani), viszont van rendőr, beköltözött az egyik irodába.

Ezt János küldte nekünk.

Megkerestük a levelében szereplő fővárosi gimnáziumot, ahol azt közölték csak az igazgató nyilatkozhat. Miután a titkárságon megtudták, hogy milyen témában keressük a vezetőt, visszahívást ígértek, de ez mostanáig nem történt meg.

A rendőrség látszólag tényleg azt gondolja, hogy az iskolarendőr ki tudja váltani az iskolapszichológust. Németh Ágnes alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője legalább is ilyesmiről beszélt egy hónapja a Népszabadságnak.

Várhatóan nemcsak iskolai ügyekkel fordulnak majd a diákok a bűnmegelőzési tanácsadókhoz, hanem családon belüli problémákkal is. Ilyenkor is konzultálnia kell a bűnmegelőzési tanácsadónak az iskola vezetésével, végül is ők régebb óta, és vélhetően alaposabban ismerik az adott családot, és annak körülményeit.

Az iskolarendőrök kivényezésléről egyébként ugyanúgy a Klebelsberg Központ dönt, mint pedagógiai szakszolgálatok költségvetéséről.

Belülnézetből: a gyerekek visszakerülnek a speciális intézményekbe

A szülők szeptember másodikán tőlünk szereztek tudomást arról, hogy gyermeküket nem mi látjuk el. Kétségbeesett telefonálgatásba kezdtek, mi csak a tankerületükhöz tudtuk irányítani őket. Ott kiderült, hogy nincs is szakirányú végzettségű gyógypedagógus, így most próbálnak velünk egyezkedni, (...) nem tudható, hogy a költségeket ki viseli. (...) A korai fejlesztett gyermekeimet el kell küldenem, (...) A szülő telefonál, sír, hogy azt mondtam neki türelem, jövő héten jöhet – de nem jöhet. (...) A szülő jön, könyörög, hozná fejlesztésre a gyermekét, helyette hivatalokba küldözgetem. (...) Mi fog történni hosszútávon? Sok szülő nem bírja majd a nyomást, a gyermekek visszakerülnek a speciális intézményekbe.

Az oktpolcafe-n Heidenwolf Erzsébet gyógypedagógus belülnézetből részletezi, hogyan lehetetleníti el a szakmai munkát az átszervezés.

Hol rontották el?

Az emberminisztériumban és a Klebelsberg Központban érdeklődtünk, hogy a köznevelési törvény miatti átszervezés miért sikerült ilyen drámaian szarul, hogy mennyi pénzt fordít az állam évről-évre korai fejlesztésre, gyógypedagógiára és a pedagógiai szakszolgálatokra, és hogy mikorra jön rendbe az ellátás.

A két intézmény egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.

UPDATE:

A köznevelési államtitkárság pénteken kora délután válaszolt, itt el lehet olvasni.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.