Hétfőn fogadta el azt a törvényt a parlament, ami lehetővé teszi, hogy hajléktalan embereket pénzbírságra vagy akár elzárásra ítéljenek, ha életvitelszerűen az utcán élnek.

Hasonló törvényt fogadott el az országgyűlés 2012 áprilisában is, azt azonban tavaly novemberben az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. Indoklásuk szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben is lefektetett emberi méltóság védelmével, ha az állam azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A törvényt akkor bírálták az ENSZ szakértői is.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigényléssel kérte ki az adatokat, hogy a törvény hatályba lépése és az eltörlése közötti időszakban, 2012. április 15-e és november 16-a között hányszor intézkedtek hajléktalan emberekkel szemben a törvényre hivatkozva, és mekkora bírságokat szabtak ki.

A TASZ által igényelt adatokat itt érheti el.

Az AB döntése eredetileg nem rendelkezett a felülvizsgálat lehetőségéről, de miután a TASZ jelezte ennek hiányát, végül szokatlan módon a testület kiegészítette saját határozatát.

Bence Rita, a TASZ önrendelkezési programjának vezetője szerint a felülvizsgálat lehetőségével  valószínűleg csak kevés megbírságolt hajléktalan élt, mivel a megbüntetettek többsége nem tudott fizetni, ezért ellenük még folyamatban volt az eljárás az AB döntésekor, amit aztán megszüntettek.

Azt nem tudni pontosan, hogy végül hányan fizettek és hány ember büntetése változott elzárássá. A TASZ ezeket az adatokat is kikérte, de a kapott információkat fenntartásokkal kell kezelni, mert nem létezik egységes nyilvántartás.

Amit biztosan lehet tudni, hogy pénzbírságot nyolcan fizettek be, összesen 95 ezer forint értékben, 15 ember büntetése pedig elzárássá változott.

Jóval több pénz folyt be a helyszíni bírságokból, utólag 57 ember összesen 1 millió 601 ezer forintot fizetett be az államnak. Ennél a kategóriánál tíz ember ülte le a büntetését. .

Az Alkotmánybíróság döntése után amúgy nem szűnt meg a lehetősége annak, hogy rendészeti eszközökkel büntessék az utcán élőket, az önkormányzatok számára maradt egy kiskapu, hogy rendeletet alkossanak, és a társadalmi együttélés alapvető normáinak védelmére hivatkozva bírságoljanak, hasonló volt eddig is érvényben Erzsébetvárosban és Rákosmentén is.

Jöhetnek a hajléktalan-mentes zónák

Az új törvény annyi változást hoz, hogy az önkormányzatok ezentúl kijelölhetnek területeket, ahol tilos lesz az utcán élnie fedél nélküli embereknek. A budapesti belvárosi kerületek vezetőinek nem lesz sok gondja ezzel egy, a Népszabadság szerint elkészült fővárosi rendelettervezet miatt, ami alapján kerületeik nagy része automatikusan ilyen területnek fog számítani.

A NOL információi szerint a rendelet másfél oldalon át sorolja, hol lesz külön önkormányzati döntés nélkül is tilos hajléktalan embereknek menedéket keresniük:

a fővárosi tulajdonú főutakon, parkokban, hidakon, aluljárókban, a közösségi közlekedési járművek – busz, villamos, vasút, hajó – megállóiban, a világörökség területén – tehát a budai Várban és a Belváros jelentős részén, valamint a Duna-parton –, az oktatási és egészségügyi intézmények körül, valamint mindezek 50 méteres körzetében.

Az újonnan elfogadott törvényhez végül benyújtottak egy végszavazás előtti módosítót is, ami alapján a világörökségi területek automatikusan tiltott terepnek számítanak, innen akár már két héten belül el lehet űzni a hajléktalanokat.

A rendelettervezet életbelépéséhez kellett, hogy elfogadják Pintér Sándor törvényjavaslatát. Ez történt meg hétfőn, most jöhet majd a szakmai egyeztetés és a közgyűlési vita.

(A grafikákat, infógrafikát Tbg készítette)