Izland a 2008-as pekingi olimpián második lett férfi kézilabdában. Csapatsportban ilyen kis lélekszámú ország még soha nem nyert érmet. Az izlandiak 80 százaléka nézte a döntőt a tévében, ahol ugyan kikaptak, de negyvenezren fogadták a hazatérő hősöket. Az minden nyolcadik izlandi. Nem volt véletlen az eredményük, két évvel később az Európa-bajnokságon nyertek egy bronzot. A londoni olimpián azért nem jutottak négy közé, mert kétszeri hosszabbítás után, drámai meccsen kikaptak a magyar válogatottól.
A fantasztikus sikerek ellenére Izlandon legalább annyira, ha nem népszerűbb sport a foci, mint a kézilabda. Pedig a labdarúgóik soha nem jutottak ki semmilyen világeseményre, a közelében sem jártak ennek, legalábbis eddig. És nem is tűnt úgy, hogy ez éppen most fog sikerülni nekik.
Persze, voltak olyan sikereik, amikkel mi is szívesen kérkedünk, verték meg például az olasz válogatottat barátságos meccsen 2004 augusztusban. De játszottak tétmeccsen is 0-0-s döntetlent Németországgal Izlandon a 2004-es Európa-bajnokság selejtezőjében. Akkor négy győzelemmel és ezzel a döntetlennel vezették a csoportjukat is, de végül harmadikok lettek, Németország és Skócia is megelőzte őket. (Mi ugyanebben a sorozatban Svédország, Lettország és Lengyelország mögött, de San Marinót megelőzve negyedikek lettünk.) Eddig ez volt az izlandi foci történelmének legfényesebb időszaka, ami szépen elmúlt.
Az előző, 2010-es világbajnokságra kvalifikáló sorozatban például tök utolsók lettek a csoportjukban, a megszerezhető 24 pontból csak ötöt gyűjtöttek. (Figyelem, a hollandoktól otthon szoros meccsen 2-1-re kaptak ki, idegenben magyar léptékkel nézve minimális 2-0-ra.)
Még pocsékabban szerepeltek a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőjén: 24 megszerezhető pontból csak 4-et húztak be. A két selejtezőn mindössze egy-egy győzelmet arattak (otthon Macedónia, illetve Ciprus ellen), a 131. helyre süllyedtek a világranglistán.
Ebből lett elegük. 2011 októbertől a korábban a svédeket 9 évig irányító, Nigériát a 2010-es vébén vezető Lars Lagerback lett a szövetségi kapitányuk. Aki aztán a gyatra sorozatot folytatva az első négy felkészülési meccsét el is vesztette.
Így fordultak rá a most véget ért selejtezősorozat első meccsére. Az ellenfél az örökös játszótárs Norvégia. Valamilyen különös tréfának köszönhetően az elmúlt három sorozatban rendre összesorsolták őket. Az izlandiak a kétszer két menetből egyszer sem tudták megverni a norvégokat, két döntetlent két vereség követett. De 2012 szeptemberben otthon egy sima 2-0-lal indították a sorozatot.
Azzal a lendülettel a következő meccsen idegenben kikaptak Cipruson, aztán valahogy megverték Albániát. Majd jött megint egy zakó: a később a csoportot is simán nyerő Svájc ellen, otthon. De még ekkor is arról beszéltek, hogy elérhető számukra a továbbjutás.
A hullámvasút folytatódott, legnagyobb riválisukat, Szlovéniát idegenben verték 2-1-re, de a következő meccsen, otthon, már idén júniusban kikaptak tőlük. Ez után a sokkoló eredmény után jött az a bravúr, ami megalapozta a második helyüket. Svájcban hiába szerezték meg a vezetést, az 54. percben már a házigazdák vezettek 4-1-re. Innen álltak fel, és egyenlítettek a 90. percben. Érdemes megnézni, milyen gólokat lőttek.
Utána már behúzták az albánok és a ciprusiak elleni meccset. Az utolsó körben mentek a már jól ismert norvégokhoz, ahol úgy alakult a Svájc-Szlovénia-meccs, hogy akár már ki is kaphattak volna, de döntetlenre kihozták végül.
Ez valóban egy kész csapat, szinte mindig ugyanazok játszanak: hatan is vannak, aki a tíz meccsből egyet sem, vagy legfeljebb egyet hagytak ki. Még négyen pedig a tízből nyolc meccsen léptek pályára. (Egy Izlandon élő magyar játékos itt mesél a mindennapjairól.)
Nemcsak egy jó - nálunk azért ez is hiányzó - edzőn múlt a siker, az izlandi válogatottnak különös módon még az országot letaroló gazdasági válság is jót tett. A pénzügyi összeomlás miatt a bajnokságot szinte minden idegenlégiós elhagyta, kényszerűségből fiatalok kaptak lehetőséget helyettük. És éltek vele.
Ők már ahhoz a generációhoz tartoztak, akik élvezték a még a válság előtt, 2000-ben indított stadionépítési programot. Nem új szuperstadionokat húztak fel, hanem fedett pályák épültek Izlandon.
Nálunk is panasz, hogy ki kell hagyni több hónapot télen, mert a pályáink alkalmatlanok a téli meccsek megrendezésére. Ez Izlandon nyilván még nagyobb probléma. A szabadtéri szezon egyébként május közepétől szeptember végéig tart.
Ezért elkezdtek rendes focipálya méretű, de fedett, kis lelátós, inkább csarnokszerű pályákat építeni. Olyat, amit egész évben használhatnak, és amiből nálunk egy sincs. Ebből lett 2010-re hét, és továbbiak terveztek. A legnagyobb szabadtéri stadionjuk amúgy 15 ezres, a második már csak hatezres. A stadionok többségében a gyepet műfűre cserélték, hogy rosszabb időjárási körülmények között is használhatóak legyenek.
És ami igazán fontos, iskolák közelében kezdtek minipályákat kialakítani, összesen 130-at. Szándékosan kisebbeket, hogy fejlesszék a gyerekek technikai képzettségét.
Felpörgették az edzőképzésüket, valódi tudást adtak a trénereknek, és a fiatalok mellé rendeltek szakembereket. (Erről egy 2010-es prezentációt itt olvashat.) Ennek nagyon rövid idő alatt egészen látványos eredményei lettek.
Az izlandi fiatalok történetük során először jutottak ki utánpótlás tornára 2011-ben, a németeket megelőzve, a csehek mögött kvalifikálták magukat az Európa-bajnokságra. (Mi Olaszország és Wales mögött csak harmadikok lettünk egy másik selejtezőcsoportban.) Az Eb-n ötödikek lettek.
Nem véletlenül. Többen időközben a felnőtt csapathoz kerültek, de tudták pótolni őket, mert a 2015-ös U21-es Eb-ért is versenyben vannak, négy győzelem után éppen a héten kikaptak ugyan a franciáktól otthon egy sokgólos, 4-3-as meccsen, de így is másodikak a csoportban. Mi egy másikban harmadikok, Spanyolország és Ausztria mögött.
Az U-19-es csapatuk is második a magyarországi rendezésű Európa-bajnokságért vívott selejtezőjében, legutóbb Franciaországban játszottak óriási meglepetésre döntetlent.
Az U-17-es csapatuk pedig első helyen áll az Eb-selejtezőn, megelőzve Oroszországot. (A magyarok ebben a sorozatban egy másik csoportban utolsók, Skócia, Wales és Szlovénia mögött.)
A programnak köszönhetően az 5-34 éves fiúk/férfiak majdnem ötöde rendszeresen focizik, a lányoknál/nőknél minden tizedik. És akkor ott van még a kézilabda és az egyre népszerűbb golf.
Az új generáció pedig megjelent Európában. Ehhez egy részüknek nem is kellett eligazolnia. Az idén a nemzetközi kupákban a leggyengébb izlandi klubcsapat is hozta azt, amit a legjobb magyar.
A Bajnokok Ligájában a selejtezők második körében szálltak be, az FH Hafnarfjördura a litván bajnokot kettős győzelemmel búcsúztatta. Ugyanekkor a Győr kettős vereséggel búcsúzott az izraeli bajnokkal szemben.
Az izlandi bajnok a harmadik körben az Austria Wiennel játszott. Bécsben kikaptak 1-0-ra, otthon 0-0-t játszottak, így estek ki. BL-mérleg: négy meccs, két győzelem, egy döntetlen, egy vereség (a magyar: két meccs, két vereség). Az FH Hafnarfjördurban egyetlen angolon kívül csak izlandiak játszanak.
Az Európa Ligában három csapatuk indult, és ide csatlakozott be a BL-selejtezőkből kiesett FH Hafnarfjördur. Az első körben mindhárman továbbmentek, nálunk ez már meghaladta a Videoton képességeit.
A másodikban az ÍBV Vestmannaeyjart (itt véd a már 42 éves, volt angol válogatott kapus, David James) a Crevena Zvezda verte ki, de Izlandon csak döntetlent játszottak a szerbek. A 23-as keretből 17-en izlandiak.
A KR Reykjavíkot a második körben a Standard Liege ejtette ki nagyon könnyen. De legalább volt győzelmük az első körből. A keretben izlandiak mellett csak egy angol van.
A magyar csapatoknak a második kör volt a végállomás (Honvéd, Debrecen), miközben az izlandi Breidablik továbblépett, amikor kiverte az osztrák Sturmot. A harmadik körben ugye magyar csapattal már nem sorsolhatták össze őket. Onnan is majdnem tovább mentek, de 11-esekkel kiverte őket egy kazah csapat.
De még a negyedik körben is érdekeltek voltak. A csoportkörbe jutásért játszott a BL-selejtezőből érkező FH Hafnarfjördura, de azért nincs még izlandi csoda: a Genk kettős győzelemmel, 7-2-es gólkülönbséggel lépett túl rajtuk. Mindez augusztus legvégén történt, egy hónappal volt azután, hogy a magyar csapatok az utolsó nemzetközi meccsüket játszották.
Európa Liga mérlegük: 16 meccs, 5 győzelem, 5 döntetlen, 6 vereség.
Magyar mérleg: 8 meccs, 3 győzelem, 1 döntetlen, 4 vereség.
Írtunk már arról, hogy mennyire kikoptak a magyar játékosok az elitbajnokságokból, sőt egyáltalán nem vettek magyar játékost most nyáron első osztályú európai csapatok. Az izlandi válogatott keretből csak hárman játszanak otthon. Tessék megkapaszkodni, izlandi focisták vannak topligákban, sőt rendszeresen pályára is lépnek. Mostani legjobbjuk, Gylfi Sigurðsson szerint az a titkuk, hogy fegyelmezettek, sokat dolgoznak, jól képzettek és könnyedén be tudnak illeszkedni, mert beszélnek nyelveket.
Gylfi Sigurðsson, támadó középpályás, 24 éves. Játszott a Bundesligában a Hoffenheimben, a Premier League-ben a Swansea-ben, most a Tottenham játékosa, rendszeresen pályára is lép. Négy gólt szerzett a selejtezőkön.
Szintén az angol topligában játszik Aron Gunnarsson, védekező középpályás, 24 éves. Az angol másodosztályból tavaly feljutottak a Premier League-be a Cardiff Cityvel. A PL-ben végigjátszotta az eddigi összes meccsüket.
Birkir Bjarnason, támadó középpályás az olasz Sampdoria játékosa. Ez az a csapat, ahol nem tudott megragadni sem Laczkó Zsolt, sem Koman Vladimir.
Ragnar Sigurðsson, a nálunk annyira lukas poszton játszik, középhátvéd, 27 éves, komoly légiós karrierje van, öt évig játszott a svéd IFK Göteborgban, 2011 óta az FC Koppenhága játékosa, az idei Bajnokok Ligájában rendszeresen pályára lép.
Szintén játszik a Bajnokok Ligájában Kolbeinn Sigthórsson. Ő az Ajax csatára, 23 éves, a selejtezőkön négy gólt szerzett, 9 idei bajnokiján pedig ötöt. Ahhoz képest kevés, hogy Alfred Finnbogason a Heerenvenben hét meccsen már tíz gólt rúgott. A 24 éves csatár ezzel vezeti a holland góllövőlistát. Itt a négygólos Németh Krisztián messze van az élmezőnytől.
És még aktív Gudjohsen is, aki már ugyan 34 éves, volt egy súlyos sérülése, dehát mikor lesz olyan magyar játékos, aki megfordult a Barcelonában és a Chelsea-ben is? Nem mellesleg BL-győztes, angol és spanyol bajnok. És arról is nevezetes, hogy 1996-ban egyszerre játszott a válogatottban az apjával.
Nekünk valahogy igazából soha nem megy ellenük: ötven százalékos tétmeccsen a mérlegünk, az első három meccsünket elvesztettük, aztán nyertünk háromszor, de soha nem vertük őket egy gólnál többel.
Magyar-izlandi tétmeccsek:
2005.06.04 Izland - Magyarország 2 - 3
2004.09.08 Magyarország - Izland 3 - 2
1995.11.11 Magyarország - Izland 1 - 0
1995.06.11 Izland - Magyarország 2 - 1
1993.06.16 Izland - Magyarország 2 - 0
1992.06.03 Magyarország - Izland 1 - 2
Természetesen nem kiemeltek a pótselejtezőn, de a horvát, portugál, ukrán, görög négyes nem mindegyik tagja ellen esélytelenek. Ha meg nem jön össze, ott lesz a következő Európa-bajnokság. Velük tényleg számolni kell majd,
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.