A miniszterelnök ünnepi beszéde olyan mozgósítást hirdetett, mint utoljára a polgári körök megalakításakor. Olyan háborút hirdetett, mint 1956-ban volt. És olyan magasra helyezte magát, mint a legnagyobb magyar forradalmárok. Remek retorikai fordulatokkal nyúlt vissza korábbi szövegeihez. A beszéd logikai láncolata:

• 1956-ban hősök harcoltak világot megvető bátorsággal --->
• a rendszerváltáskori fiatalok (az 56-osok gyerekeik és unokáik) harmadik nekifutásra (1919, 1956, 1989) végre legyőzték a Szovjetuniót --->
• ennek a győzelemnek kulcsmomentuma volt Orbán Viktor beszéde Nagy Imre újratemetésén --->
• az ellenség nem változott, csak ruhát és nevet váltott --->
• az ellenség új arca: bürokraták (Orbán korábbi beszédei alapján az Európai Bizottság), a spekulánsok, ezek most a Szovjetunió --->
• a mostani baloldali ellenzék pedig a honi hazaárulók utódai --->
• annyira az utódai, hogy közénk lövetnének (mint 2006-ban) --->
• a szabadságharcnak nincs vége, mert a szovjetutód erők újra szervezkednek --->
• a 2014-es választás lesz a végső összecsapás velük --->
• ezért minden egyes ember kampányoljon, különben úgy járunk mint 1956-ban, és rabszolgák leszünk.

E logikai láncolat történelmi térbe és morális magasságba emeli a mostani magyar pártpolitikát. A kormányon lévő, közvélemény-kutatásokat vezető párt ostrom alatt lévő forradalmi csapattá szűkül. Míg a többi párt egy évszázados világösszeesküvés (Habsburgok, Szovjetunió, EU) kiszolgálójává, és nem utolsósorban potenciális gyilkosokká torzul.

Orbán saját hősi szerepe több utalással is hangsúlyt kapott. Azt mondta most, hogy az 56-os hősi halálnak volt "magasabb értelme". Pont ezt a fordulatot használta a Fidesz 2006-os vereségekor. A Fidesz a forradalom, a baloldali ellenzék a kommunista diktatúra, minden kép és párhuzam erre futott ki.

Orbán ünnepi beszédei jellemzően meghatározzák a következő fél év politikai szlogenjeit és témáit. 2010. március 15-én, még a választások előtt, megígérte, hogy a választás forradalom lesz. Az EU-val szembeni szabadságharcot 2011. március 15-én hirdette meg, akkor vetette fel először a Moszkva–Brüsszel párhuzamot.

Nagyon úgy tűnik, hogy a háborús hangulat erőltetése áll majd a Fidesz kampányának középpontjában.

Ez annyiban logikus, hogy 2002-ben viszonylag erős támogatás mellett is bukták a kormányzást, és akkor a szeretet és összefogás volt a két jelszó. Most úgy tűnik, hogy nem lesz kegyelem. A rezsiháború csak a kezdet, itt a kampányban hangoztatott tét szó szerint az életben maradás lesz.