Ami nemcsak azért jó hír, mert ma a szókincsünk egy újabb szóval, a PÖRKANYAG-gal bővülhet. A Nol írta meg, hogy a mi kis szerény, mindig visszahúzódó, a rivaldafényre sosem vágyó tepertős pogácsácskánk felkerült az Európai Unió 1200 védelt élelmiszert tartalmazó listájára, ahol már ott van a makói hagyma, a kalocsai paprika, a szegedi szalámi és a csabai kolbász.

A fantasztikus bürokratanyelven megfogalmazott méltatás szerint az „omlós vagy hajtogatott leveles szerkezetű péksütemény” „munkaértekezletek, konferenciák vendégváró terméke” először 1395 körl bukkant fel, eredetileg pedig hamuban készült, amit mindenki sejthetett, aki már olvasott hamuban sült pogácsáról.

Az EU hivatalos lapja pontosan lefekteti, hogy kell egyáltalán elkészíteni a "hengeres alakú, 3-5 cm átmérőjű, 25-50 g tömegű, darált tepertőt és sertészsírt tartalmazó" pogácsát. „A friss, bőr nélküli tepertőt fatáblán sodrófával addig lapítjuk, amíg nagyobb, durvább darabok már nem érezhetők, és a krémben a pörkanyagok eloszlása egyenletes. Az aprítás történhet húsdarálóval is. Ebben az esetben a darálóba a legkisebb lyukú tárcsát kell feltenni.”

A Nol azt is megemlíti, hogy az uniós védelem megszerzését gyakran kisérik diplomáciai bonyodalmak, mivel ezek rendre sérthetik egy másik ország érdekeit. Most például Magyarországnak először Ausztriával kellett elhitetnie, hogy a bejegyzési kérelem „semmiféle kedvezőtlen hatást nem gyakorol a Grammelpogatsche nevet viselő termékre”.