Úgy, hogy tavaly, az egész évben 38 százalékos volt a csökkenés. A jogvédő szervezetek szerint ezek a statisztikák rengeteg emberáldozatot is jelentenek.
Miért dönthetett Trump a vámügyi hátraarcról, mit hoznak majd a megállapodások, és mit jelent az új vámvilág az EU-nak és Magyarországnak? Békés Gábort, a CEU Közgazdasági Tanszékének docensét kérdeztük a legújabb fordulatról.
Mindenki felkapta a fejét arra a több száz oldalas jelentésre, amelyben az Egyesült Államok kormánya keményeket mond Magyarországról. Pedig már az első Trump-kormány sem finomkodott Orbánékkal a jelentéseiben, aztán a demokraták folytatták a hagyományt.
Maroš Šefčovič kereskedelemért felelős biztos azt mondta, az EU szeretne mielőbb megegyezni Trumpékkal, de nem várhat örökké, ezért két részletben fogja kivetni az amerikai vámokra válaszoló vámokat.
Szerinte mi nem szoktuk letartóztatni a vendégeinket, mert ez nem szokásunk, de Netanjahut nem is akartuk letartóztatni, mert Izrael a barátunk. A hídfoglalókkal kapcsolatban már nem volt ennyire elnéző.
54 százalékos vám a kínai termékekre, világszerte zuhanó tőzsdék, döbbent országok: a rossz forgatókönyvekre készülőket is meglepte Trump szerdai bejelentése. Az amerikaiaknak sikerült egy lakatlan szigetre is vámokat kivetni.
A magyar miniszterelnök annyira jónak tartja az általa kigondolt ideológiát, hogy igyekszik mindenhová exportálni. Az világos, hogy ő így akar bekerülni a történelemkönyvbe, de miért jó ez Magyarországnak?