Kína állítólag elismerte, hogy a jelenség mennyire komoly politikai feszültséget okoz az EU tagországaiban.
A próbaidős országoktól megvonhatnák a szavazati jogot vagy az uniós forrásokat, amennyiben megsértik az alapvető demokratikus értékeket.
A volt külügyminiszter többször vendégeskedett Vlagyimir Putyin országában, mint Németországban.
Hollandián és Svájcon kívül csak mi tartottuk magunkat, Seszták Miklós és Hankó Balázs viszont elveheti tőlünk a dicsőséget.
Az aktuális népszavazáson akkora többséggel utasították el a szélsőjobb javaslatát, hogy az még a Holdról is látszik.
Azt mondja, soha nem kapott semmilyen írásbeli vagy hivatalos figyelmeztetést.
Mark Rutte szerint a megváltozott biztonsági környezetben Európának nagyobb részt kell vállalnia saját védelméből, és tartósan növelnie kell katonai kiadásait.
Jurij ezredes, a fia meg a három kubai elvtárs.
Von der Leyen bejelentette a „Jövő Szövetségének” létrehozását, ami az EU és Kanada között már meglévő kereskedelmi megállapodásra épülne, és ami „közös jólétet és gazdasági biztonságot teremtene”.
A 15 év alattiak képernyőidejét is korlátoznák, és a szüleiknek is hozzáférést adnának fiókjaikhoz.
A volt pénzügyminiszter szerint a politikai stabilitás egy ideig vonzó volt a befektetőknek, de aztán már a kínaiak is elkezdtek aggódni, hogy ez a stabilitás oda vezet, hogy elveszítjük az EU-tagságot.
A magyar és az orosz kormány is ad olyan jelzéseket, hogy fenn akarják tartani a párbeszédet „a kölcsönös tisztelet” jegyében.
A Magyar-kormány a kárpátaljai magyar kisebbségi jogok rendezését várja Kijevtől, Orbán Anita szerint Ukrajna dolgozik a jogszabály-módosításokon.
A minisztérium szóvivője az új magyar kormány tevékenységét is kritizálta.
Csak akkor hajlandó feloldani a vétóját, ha Kijev előrelépést mutat fel az országban élő magyar kisebbség jogainak védelmében.