• Fél kiló, ide-oda számlázott cukor példájával magyarázta el Horváth András, volt adóellenőr, hogyan működik az ezermilliárdos áfacsalás Magyarországon.
• Érdekes, hogy volt egy olyan vizsgálóbizottság a parlamentben, ami a cukoripar helyzetét vizsgálta.
• Két éve, fideszes kezdeményezésre jött létre.
• Még érdekesebb, hogy ennek tizedik ülésén megjelent egy új képviselő, aki szóba hozta a milliárdos áfacsalást.
• De a fideszes kolléga azonnal leállította a lelkes MSZP-st.

 Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr!

Ezt válaszolta Ivanics Ferenc fideszes képviselő Gőgös Zoltánnak, a szocialisták agrárpolitikusának arra a felvetésére, hogy talán érdemes lenne foglalkozni a cukorhoz köthető áfacsalásokkal.

Szó szerint ezt mondta Gőgös:

Én azt hiszem, azzal is foglalkozni kellene – és talán ez lenne a fontosabb –, hogy miért lett a cukor mondjuk az áfacsalás legnagyobb terepe, amiben, úgy halljuk, kormányhoz közeli cég is keményen érintve van, legalábbis az egyik partnerén keresztül, most voltak letartóztatások. (Ivanics Ferenc: Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr!) Nem, de ennek a bizottságnak az is dolga kellene hogy legyen, hogy akkor miért van az, hogy nagyságrendekkel több cukrot exportálunk papíron, mint amennyit gyártunk, azért ezekkel csak kellene foglalkozni – ez nyilván azért van, mert csak papíron exportálnak cégek. Szerintem ez lenne a fontosabb, mert lehet, hogy akkor az árakkal is tudnánk valamit kezdeni.

A felszólalás egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén hangzott el, 2011. november 18-án. A bizottság felállítását két fideszes képviselő, Font Sándor mellett éppen Ivanics Ferenc kezdeményezte.

A bizottságot azért alapították, hogy derítse ki, miért épült le a hazai cukorgyártás, és mit lehetne tenni a feltámasztása érdekében.

A bizottság alapításáról szóló határozatban van egy olyan mondat is, hogy a "kedvezőtlen folyamatokért, cselekményekért viselt személyes – büntetőjogi vagy politikai – felelősséget mihamarabb meg kell állapítani". Ezt például elég nehéz összehozni azzal a magyarázattal, amit a Fidesz hozott fel az áfacsalásbilit a közelmúltban kiborító Horváth András volt adóellenőr bizottsági meghallgatása ellen, miszerint az ügyészség nem a Parlamentben található. Két éve még nemhogy nem zavarta a Fideszt, hogy büntetőjogi felelősséget vizsgáljon parlamenti bizottsággal, hanem egyenesen kezdeményezte azt.

És miközben a múltat tárta fel a bizottság, volt egy tagcsere, és érkezett a tizedik ülésre Gőgös Zoltán, korábbi agrárállamtitkár, és bedobta a cukros áfacsalást.

Amit konkrétan említ a 2011-es felszólalásában, az egy Győr-Moson-Sopron megyei, milliárdos áfacsalási ügy. (Egyébként itt képviselő a fideszes Ivanics Ferenc.)

Annak idején a Kisalföld írta meg, hogy a NAV regionális bűnügyi igazgatósága közel 4 milliárdos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette, a bíróság pedig elrendelte a CBA-üzletlánc franchise rendszerének megyei boltjait ellátó társaság tulajdonosainak előzetes fogva tartását. A vezetés papíron külföldre szállított áruk után igényelt vissza áfát, majd az árut itthon értékesítette. (A CBA sietett leszögezni, hogy az érintettek a CBA-nak nem tulajdonosai, hálózatukkal franchise rendszerben csatlakoznak az üzletlánchoz).

Az ügyben idén szeptemberben zárult le a nyomozás. A NAV közleménye szerint a céghálózat élelmiszer-forgalmazás közben körbeszámlázással és színlelt uniós értékesítéssel követett el majdnem négymilliárd forint értékű adócsalást. A szervezet irányítói és tagjai közül akkor nyolcan előzetes letartóztatásba, öten házi őrizetbe kerültek.

"A gyanú szerint egy abdai, élelmiszereket forgalmazó kft. magyar cégektől vásárolt elvileg szlovák cégek részére árut, amely azonban nem hagyta el Magyarországot, hanem egy szigetszentmiklósi raktárba került. Az árut papíron többször továbbadták. A körbeszámlázással a kft. több mint 3 és félmilliárd forinttal csökkentette befizetendő áfáját, jogosulatlanul. A társaság további beszerzéseinek vizsgálatakor derült ki az is, hogy egy másik magyar gazdálkodó 1,5 milliárd forint értékű szlovákiai értékesítést színlelve adott el árut a szóban forgó kft-nek. Az elcsalt áfa ebben az esetben több mint 367 millió forint volt."

Már a nyomozás közben leállítottak egy 720 millió forintos jogtalan visszaigénylésen alapuló áfa-visszafizetést, és 600 millió forint értékben foglalták le a gyanúsítottak vagyonából is.

A NAV szerint a "jelenleg már szabadlábon védekező elkövetőknek bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős kárt okozó csalás és különösen nagy értékű adócsalás miatt akár húsz év börtönbüntetésre is számítaniuk kell. Egy gyanúsított ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a hatóságok, egyes információk szerint Panamában bujkál. Ellene távollétében is lefolytatják az eljárást."

Mit lehetne tenni?

Megkerestük Gőgös Zoltán, hogy ő tud-e több konkrét áfacsalási ügyről. Mint mondta, egyáltalán nem lepte meg, amit Horváth András mondott. (Bár az MSZP például igencsak húzódozva állna bele egy NAV-os vizsgálóbizottságba, arra hivatkozva, hogy ahhoz a Jobbikkal kellene együttműködni.) A képviselő szerint nemcsak a cukornál megy az áfacsalás, korábban a gabonánál is hatalmas visszaélések voltak, ezt végül az EU által engedélyezett fordított áfával sikerült megoldani.

Szerinte egyébként az élelmiszerek 27 százalékos áfája vonzza az ügyeskedőket, ha csak a felét le tudják nyúlni, már az is nagyobb nyereség, mint a kereskedelmi árrés. Ezért is lenne megoldás, ha csökkentenék az alapvető élelmiszerek áfáját öt százalékra. (Az MSZP ezt már régóta javasolja, de például a cukor áfájának csökkentése az ő javaslatukban sincs benne.)

Gőgös szerint nagy probléma, hogy leépítették az ellenőrző rendszereket. Ebben szerinte valószínűleg nincs szándékosság, csak takarékosságból eresztettek szélnek sok embert, miközben nem számoltak annak következményeivel.

A volt államtitkár szerint egyébként éppen a cukrot lehetne a legegyszerűbben ellenőrizni, hiszen csak egyetlen gyár van Magyarországon. Ha a termelői árnál olcsóbban kerül a polcokra a magyarként árult cukor, akkor azért az elég esélyes, hogy csalás van a dologban.

Neki vannak olyan értesülései, hogy a nagy láncok közül csak kevesen vásárolnak a gyártól közvetlenül, közvetítők veszik a cukrot, és ezek jó része kezd el trükközni az áfával.

Gőgös szerint egyébként lenne megoldás arra is, hogy lefüleljék a fiktív utaztatásokat, amikor csak papíron érkezik be vagy hagyja el az országot a szállítmány, aminek az áfájával aztán lehet csalni. Az e-útdíj-rendszer adatbázisában ugyanis nyoma kell, hogy legyen a fuvaroknak. Ez persze azt nem akadályozza meg, hogy kivigyék és rögtön vissza is hozzák az árut, de annak már legalább lenne valami költsége. Mert most sok esetben csak papíron mennek ezek a fuvarok.

A bizottság jelentésébe végül az áfacsalásról egyetlen sor sem került be. Amit viszont a Horn- és a Gyurcsány-kormány kap, azt nem teszik ki az ablakba.