A 2023-ban még 50 milliárdos árbevételű, április óta felszámolás alatt álló céghez kötődik a hatalmas áfacsalás miatt folyó eljárásban letartóztatott két személy egyike.
A pécsi Katics József tulajdonában álló Platina Bau Zrt. ellen a múlt héten NAV-végrehajtás rendeltek el, egy hitelezője kezdeményezte a felszámolását is. A család másik cége, a Hungaro Energy hiába kért tavaly nyáron csődvédelmet, áprilisban elkezdődött a felszámolása.
A pécsi Hungaro Energy Zrt.-nek 2023-ban még 50 milliárdos árbevétele volt, néhány hete elrendelték a felszámolását. Az ügyben két gyanúsított továbbra is előzetesben van.
A több mint 60 milliárdos adócsalási ügyben érintett egyik cégnél a múlt héten kényszertörlési eljárást rendeltek el, a másiknál év végére összejött egy 2 milliárdos adótartozás.
Az államnak óriási bevételkiesése volt, sokáig mégis tétlenül nézték az egész machinációt, amiben akár 50-100 komoly gázpiaci szakértő is részt vehetett.
A több tízmilliárd forintnyi adót elcsaló cégláncolat ilyen külföldi vállalatoknak köszönhetően szerezhette be áfa nélkül a földgázt. Mindkettőnek volt magyar gázkereskedelmi engedélye, de mindkettőét visszavonták, figyelemre méltó indoklásokkal. Egy érdekes lengyel szál is felbukkan a történetben.
A NAV mintegy 50 gyanúsítottat hallgatott ki, több személyt őrizetbe vettek és letartóztattak.
Mindkét társaság egy pécsi vállalkozócsalád érdekeltsége. Az energiacég gázkereskedelmi engedélyét tavaly ősszel függesztették fel, majd zárolták a számláikat, a vállalat nyár óta csődvédelem alatt áll. Az építőipari cég csinálná a mohácsi kikötőt is.
Bő másfél év alatt 250 milliárd forintnyi gázzal üzleteltek. Az érdemi kérdésekben nem halad előre a nyomozás, ami a Válasz Online szerint arra utal, hogy „az elkövetők élcsapata politikai védelmet élvezhet”.
A NAV-nyomozók 22 helyszínen csaptak le egy időben.
A bíróság január végéig meghosszabbította a két gyanúsított letartóztatását. Az ügyben több mint harminc gyanúsított van.
De mire idén január elsején az átírt áfaszabályok életbe léptek, az egyszerű trükkre épített bonyolult cégháló tízmilliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek. Elmagyarázzuk, hogyan működött a láncolat, amely több, általunk beazonosított tagja ellen felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult.
Teljesen máshogy mesélik a köpés előzményeit a tiszások és Herceg Zoltán is.
Az ügyben európai uniós pályázatokból származó pénzekről is szó van: a nyertes pályázatokról a magyar állam döntött.
Azért vizsgálták a távol-keleti ruházati céget, mert kiderült, hogy a kereskedő fiktív ügyletekhez kapcsolódó számlák befogadásával akarta csökkenteni a befizetendő áfát.