Újabb négy embert gyanúsítottak meg a földgáz-kereskedelemmel összefüggő gigantikus áfacsalási ügyben. A Fővárosi Főügyészség kérdésünkre azt közölte, hogy a nyomozás során mostanra 41 főre nőtt a gyanúsítottak száma. „Közülük 5 fővel szemben továbbra is költségvetési csalás, míg a többi terhelttel szemben közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik az eljárás” – írta kérdésünkre a vádhatóság.

Az ügyben továbbra is ketten vannak előzetes letartóztatásban, ez legközelebb május 28-án fog lejárni. A Válasz Online korábban azt írta, hogy mindkét letartóztatott ártatlannak vallja magát, a lap úgy tudja, egyelőre nem lehet megállapítani azt, hogy pontosan milyen szerepük volt a láncolatban.

Arról, hogy hány gazdasági társaságot érint az eljárás, továbbra sem közöltek adatot. A lapunk által beazonosított, üggyel kapcsolatba hozható cégek közül viszont egy újabb dőlt be, és ezúttal egy kifejezetten jelentős vállalkozást temetett alá az adócsalási ügy. A pécsi székhelyű Hungaro Energy Kft.-ről tavaly novemberben írtunk először, mint az egyik olyan, valós gázkereskedelmi tevékenységet folytató cégről, amely érintett a több tízmilliárd forint értékű gázos áfacsalási ügyben. A családi vállalkozást még 2008-ban alapították, a 2020-as években stabilan működő, milliárdos árbevételű társaság volt, 2023-ban a korábbi évekhez képest kiugró, csaknem 50 milliárdos árbevétellel (de jóval szolidabban emelkedő üzemi és kisebb adózott eredménnyel).

A társaság gázkereskedelmi engedélyét 2024 őszén vették el, akkor, amikor már folyt az eljárás a meg nem erősített hírek szerint több mint 60 milliárd forintos földgázos áfacsalás miatt (és akkorra már az áfatörvény módosítása is napirendre került a parlamentben, azóta sem cáfolt információink szerint épp a gázmaffia miatt írták át a földgáz-kereskedelemmel kapcsolatos áfaszabályokat).

A Hungaro Energy Zrt. tavaly augusztusban csődvédelmet kért, ám a csődeljárást a Pécsi Törvényszék január 30-án megszüntette. Az a döntés akkor még nem lett jogerős, de március végén újabb csődeljárást megszüntető határozat született a bíróságon, ami viszont már jogerőre emelkedett, így április 7-én a bíróság elrendelte a társaság felszámolását. A társaság ellen 2024 őszén a NAV, tavaly nyáron pedig két közjegyző is végrehajtást kért.

A hatalmas adócsalási ügyről az első hírek 2025 januárjában jelentek meg. Mi írtunk először arról a ma már felszámolás alatt álló Hetzig Trade Kft.-ről, ami a fennállása nagyjából tizennyolc hónapja alatt két tételben összesen 1,9 milliárd forintnyi adótartozást halmozott fel, de a pótlékokkal és kamatokkal együtt már 2024 végére 5,764 milliárd forinttal volt adósa a magyar államnak. A céget – és egy azonos nevű brit vállalkozást – egy olyan lengyel férfi alapította, aki az apja szerint túl hülye ahhoz, hogy ilyet csináljon.

A NAV két héttel cikkünk után, január végén számolt be arról, hogy egy olyan, több mint 100 vállalkozásból álló céghálót „derítettek fel a nyomozók, amelynek célja az EU területéről érkező földgáz általános forgalmi adójának jogellenes csökkentése volt”. A bíróság két nappal később adott ki közleményt arról, hogy két embert letartóztattak az ügyben – ők ketten vannak azóta is letartóztatásban –, és hogy a láncolat részben fiktív földgáz-kereskedelmi és egyéb kapcsolódó fiktív kereskedelmi tevékenységekkel vélhetően tízmilliárdos nagyságrendben csalt adót.

Mint azóta több cikkben is bemutattuk – itt található a gázmaffiáról szóló összes anyagunk –, egy olyan szerteágazó hálózat volt ez, amelyben számos stróman vagy strómannak látszó személy vett részt „eldobható” cégek alapításával, külföldről áfa nélkül, sokszor csak papíron megvásárolt földgáz adójával trükköztek. Az ilyen típusú áfacsalások azon a nem túl bonyolult ötleten alapulnak – így vélhetően ez is azon alapult –, hogy

1. cégként számlázok,
2. de nem fizetem be az áfát,
3. az a cég viszont, amelynek a számlát kiállítottam, visszaigényli azt.

Az ügyben főszerepet vállaló külföldi cégek közül kettőt találtunk meg. Emellett beazonosítottunk outsiderek, például mélyszegénységben élők vagy fellelhetetlen külföldi állampolgárok nevén futó „dobható” vállalkozásokat, amiket sokszor teljesen egy kaptafára csináltak (és amelyek „alapítói” a Válasz Online szerint alkalmanként 50 ezer forintot kaptak azért, hogy nevüket adták egy-egy céghez).

Októberben például bemutattunk két olyan 3 milliós tőkéjű vállalkozást (Expeo Kft. és Waves Hungary Kft.), amiket 2023 októberében két nap különbséggel alapított csővezetékes szállításra egy-egy ózdi magánszemély – egyikük sincs semmilyen üzleti vagy gázpiaci kapcsolata –, mindkettőt egy IX. kerületi ügyvéd jegyezte be – bár nem ugyanaz –, a két cégnek ugyanazon a napon ugyanabban a csepeli bankfiókban nyitottak bankszámlát és a 2023-as pénzügyi beszámolójuk ezer forintra megegyezett.

A módszertanról és az egész gázmaffiáról a Dohánygyár podcastunknak ebben az adásában beszélgettünk.