Pert veszített a legfőbb ügyész az Élet és Irodalom kiadója, főszerkesztője, illetve Kis János filozófussal szemben.

Az ÉS még 2011. április 8-án közölte az „Alkotmányozás – mi végre? III.” címmel Kis János tanulmány-sorozatának befejező részét. Ebben Kis János azt állította, hogy Polt Péter

"előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbizója kiszolgálójaként tölti be."

A mondat miatt Polt is, a Legfőbb Ügyészség is pert indított. Azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg: Kis János olyan valótlan és sértő tényt állított, amely hátrányosan befolyásolja az ügyészi szervezet és a legfőbb ügyész társadalmi értékelését. A kiadót, a főszerkesztőt és a szerzőt is 1-1 millió forint nem vagyoni kártérítésre akarták kötelezni.

A Fővárosi Törvényszék a cikk megjelenése után több mint egy évvel, 2012. június 25-én elsőfokon már elutasította Polt és az ügyészség keresetét.

Az indoklás szerint Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, közszereplővel, sőt közhatalmat gyakorló szervezettel és személlyel szemben, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait, s az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltak szerint

az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó.

Polt és az ügyészség fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla is helybenhagyta az ítéletet, és perköltség fizetésére kötelezte a felpereseket. (Népszabadság)