Nehéz kimatekozni, hogy bomba üzletet kötött-e Orbán Viktor kedd délután Moszkvában, de annyi biztos, hogy hatalmas jelentőségűt.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyaltak, Szergej Kirijenko és Németh Lászlóné pedig aláírtak. Kedden Moszkvában eldőlt, hogy jórészt orosz hitelből orosz cég épít új atomerőművet Paksra.

Nézzük az alapadatokat:

• Paks II. összesen 2400 MW teljesítményű lesz, az erőmű most 2000 MW-t bír termelni.
• A mostani blokkok a 2030-as években egymás után elhasználódnak, és be kell őket zárni.
• A két új blokk közül az első legkorábban 2023-ra kezdhet termelni.
• A Roszatom azt ígéri, hogy kb. 10-12 milliárd euróba kerül majd az építkezés.
• Ennek 80 százalékára az orosz állam hitelt ad Magyarországnak, 30 éves futamidőre, a törlesztést 2023-ban kell elkezdeni.
• Az orosz hitel a mostani piaci hiteleknél olcsóbb lesz.
• Az elkészült erőmű a magyar állam tulajdona lesz.
• Paks II. szavatossága 60 év lesz, vagyis a 2080-as években kell majd bezárni.
• A fűtőelemeket (az uránt, ez az erőmű üzemanyaga) az oroszok elkészülés után 20 évig garantáltan szállítják, és a kiégett elemeket vissza is lehet küldeni nekik.

Erről augusztus óta, lényegében titokban tárgyalt a magyar kormány az oroszokkal. A magyar részről az ezzel foglalkozó munkabizottságot Lázár János vezette. Korábban arról volt szó, hogy Magyarország nemzetközi tenderen választja ki, hogy kivel építtet új atomerőművet. De tender nem lesz.

Lázár János kedden azt mondta, hogy a mostani finanszírozáshoz még csak hasonló sem merülhetett volna fel, ha más építi az atomerőművet. Ráadásul szerinte sokkal biztonságosabb egy működő orosz rendszerű erőmű mellé szintén orosz rendszerűt építeni.

Kellett az orosz hitel, mint egy falat kenyér

A finanszírozás kulcskérdés volt ugyanis. A 10-12 milliárd euró az 3000-3600 milliárd forint. A magyar költségvetés 2014-re várt összes bevétele 16 ezer milliárd forint. Vagyis ha jövőre Magyarország egyben ki akarná fizetni az egész Paks II-t, akkor az ország bevételeiből kb. 2,5 hónapig semmi másra egyetlen fillért sem lehetne költeni. Ez akkora értékű beruházás, hogy

ilyen Magyarországon még nem volt, ez a legdrágább dolog, ami valaha itt épült.

Három módon lehet ilyenkor építkezni:

• Az ország hitelt vesz fel, és abból megveszi. Ez lehetetlennek látszik: egyrészt további törlesztésekre most nincs pénz, másrészt elszállna a költségvetési hiány, és büntetésből az EU is befagyasztaná a támogatásokat.
• Aki építi, az működtetheti majd az erőművet. Ezzel az a baj, hogy ezt az építkező csak akkor szokta vállalni, ha megígérik neki, hogy annyiért veszik meg az új erőműből az áramot, hogy biztosan bejöjjön az ára. Csakhogy ez kockázatos, elszállhat tőle a rezsi. Ráadásul az EU ezt könnyen a versenyszabályok kijátszásának tekinthetik, a briteknek van is ebből jó nagy gondjuk.
• A harmadik lehetőség valami speciális, kifejezetten ide kitalált konstrukció. Ez lett most.

Vagyis az orosz állam kölcsönt ad a magyar államnak, amiből az orosz állami cég felépíti az erőművet. Most a beruházás 80 százalékára adtak ilyen hitelt az oroszok, 20 százalékot a magyar félnek kell majd kifizetnie, de azt is csak a 2020-as évek elején. Ez a piaci hitelnél azért tűnik jobb megoldásnak, mert olcsóbb, kisebb lesz rajta a kamat. És az oroszok abba is belementek, hogy csak 2023-ban kezdjen Magyarország törleszteni.

Lázár János szerint ez nagyon előnyös alku, ehhez még csak hasonló más konstrukció sem merült fel. Ezért nem lesz tender. Szerinte az oroszok azért voltak nagyvonalúak, mert még sok atomerőművet akarnak építeni az EU területén. Ez lesz az első, és arra számítanak, hogy további megrendeléseket kaphatnak majd.

És nézzük most az aggályokat,

amelyekre Perger András, az Energiaklub projektvezetője hívta fel a figyelmemet.

Szerinte például jó lenne tudni, hogy mit kértek még az oroszok, ami a mostani tájékoztatásokból nem látszik. Ugyanis Csehország, Bulgária és más EU-s országok is fontolgatnak atomerőmű építéseket, mégis, mi egyezhettünk meg velük.

Fontos lenne ismerni a részleteket: mi lesz ha drágább lesz a beruházás, mint most ígérik? Ez nem abszurd felvetés. Számos magyarországi nagyberuházásnál bőven túlmentek a költségek az előzetesen becsültnél (például a 4-es metrónál igen jelentősen).

A Finnországban most épülő atomerőmű (azt francia cég építi) máris több mint a duplájába van a tervezett árnak, és még nincs kész. Ezen Holoda Attila, az Orbán-kormány volt energetikai helyettes-államtitkára is aggódik: az Indexnek 5-6 ezer milliárd forintos költséget mondott, ami szerinte inkább reális. Ez majdnem duplája a most ígértnek.

Perger szerint nagy kérdés, hogy az orosz ajánlat csak az új reaktorokra vonatkozik, vagy azokra a fejlesztésekre is, amelyeket az erőmű kerítésén kívül kell megcsinálni ahhoz, hogy használni is lehessen az erőművet. Vagyis nagy a kockázat, hogy sokkal drágább lesz az erőmű mint most szó van róla, és a többletpénz fedezetéről még senki sem beszélt.

Az is kérdés, hogy mi lesz, ha párhuzamosan működhetnek majd a régi és az új blokkok. Lázár János szerint alaptalan az aggodalom, hogy Magyarország annyi áramot termel majd, hogy nem tudja eladni. Azonban hatalmas fejlesztések kellenének a többletkapacitás kezelésére. Így is előfordul, hogy Paksot „vissza kell terhelni”, vagyis nem fogy egy-egy időszakban annyi áram, mint amennyi termelődik. Ugyanakkor vannak napok, amikor Magyarország fokozott áramimportra szorul, mert Paks sem termel eleget.

A magyar kormány arra számít, hogy a belföldi áramigény fokozódik, bár a fogyasztás 2008 óta minden évben csökkent. A magyar kormány arra is számít, hogy a német ipar szükségletei is egyre nőnek, de mivel a németek lemondtak az atomenergiáról, ezért túl drága lesz az ottani áram, és így Magyarország versenyelőnybe kerül. Ide jönnek gyárat építeni például. Nehéz persze az ilyen számításokkal biztosra menni, mert pontosan senki sem tudhatja, hogy a 2040-es években mi lesz a német árampiacon.

Megéri?

Nézzünk most egy kis konyhaasztali matekot: ha kapunk 10 milliárd euró hitelt 30 évre, akkor kamat nélkül is 100 milliárd forint az évi törlesztőrészlet. Paks most évi 30 milliárd forint körüli nyereséget termel. Az erőmű a törlesztés után is működhet még 30 évig. Innen nézve az egészre 1200 milliárdos mínusz garantált. Kamatok, önrész, költségtúllépés nélkül.

Persze ez egy nagyon vad számítás, hiszen nem tudjuk, mekkora lesz Paks II. nyeresége 2052-ben. Nem tudjuk, hogy mennyit vesztene (vagy nyerne) az ország, ha máshonnan venne inkább áramot. Az biztos, hogy most a paksi áram a legolcsóbb Magyarországon.

A mindenképpen tetemes adósságot mindenesetre a 10, 20, 30 év múlva hatalmon lévő politikusoknak kell majd kigazdálkodniuk. Ilyen értelemben a mostani kormány a maga számára kényelmes döntést hozott.

Nemzetbiztonsági szempontból pedig nagy kérdés, hogy a függőség az oroszoktól mennyire aggasztó. Korábban emiatt Orbán Viktor is nagyon aggódott. Lázár János szerint nem kell már aggódni. A magyar – orosz kapcsolatokat egy egyre jobban működő érdekházassághoz hasonlította, „amit mind a két érdekelt egyre jobban élvez”.