Hszi Csin-ping kínai elnök a találkozón arról beszélt, hogy a két országnak egy igazságosabb és észszerűbb globális rendszer kiépítésén kell dolgoznia.
Ukrán energetikai szakértőket kérdeztünk arról, mi történt valójában, és hogy tényleg soknak számított-e a három hónapos javítási időszak.
Az iráni háború miatt kaptak ideiglenes engedélyt arra, hogy az április 17-ig tartályhajókra rakodott orosz eredetű nyersolajat és kőolajtermékeket továbbra is értékesíthessék és szállíthassák.
Szakértők szerint a háborúban a kezdeményezést Ukrajna ragadta magához, szinte minden tekintetben egyre nagyobb terheket ró Oroszországra. Az ukránoknál van a drónfölény, egyszerre pusztítják az orosz energetikai infrastruktúrát és a logisztikát, sőt, Putyin szégyenszemre csak Zelenszkij „engedélyével” tudta megtartani minden idők legszegényesebb győzelem napi parádéját.
Miután egy moszkvai bíróság már tavaly decemberben szélsőségesnek nyilvánította őket.
Carsten Breuer szerint minden jel 2029-re mutat.
A régió kormányzója szerint három ember meghalt és tizenketten megsérültek.
A külügyminiszter kérte, hogy tegyenek meg mindent az azonnal tűzszünetért és a háború békés lezárásáért.
Az ukrán elnök szerint közös álláspontra van szükség ahhoz, hogy véget érjen a háború.
Mi baj lehet ebből?
A kormányzás alatt ezt az infót szerették elhallgatni.
A Munkácstól harminc kilométerre fekvő Szolyva közelében nagy a tűz, energetikai infrastruktúrát érhetett találat. Több kárpátaljai település felé most is drónok tartanak.
Nem zárható ki, hogy egy nyugati hadsereg beavatkozása állhat a történtek mögött, amely így akarta megakadályozni, hogy Oroszország nukleáris technológiát küldjön Észak-Koreába.
Putyin is ezt mondta, Zelenszkij viszont azt, hogy Oroszországnak nem áll szándékában befejezni a háborút.
Észak-Korea titkos tengeralattjáró-programjában akart segíteni Putyin, de ez nagyon nem tetszett a NATO-nak - állítja a CNN.