Narciso Contreras, az AP hírügynökség egyik legjobb fotósa a szíriai polgárháború borzalmairól készített képeivel vált híressé. Olyan híressé, hogy tavaly ötödmagával megkapta a Pulitzer-díjat, aminél nagyobb elismerés újságírót nem nagyon érhet. Contreras 2012 októbere óta vagy ötszáz fotót adott le az AP-nek, és mindenki elismerően nyilatkozott róla, beleértve a hírügynökség egyik alelnökét és fotóosztályának vezetőjét, aki a Time-nak dicsérte a nehéz helyzetben helyt álló fotóst.

Aztán Contreras elkövetett egy végzetes hibát.

Az AP-nek leadott egyik fotóhoz, ami tavaly szeptemberben készült, hozzányúlt, és kiretusált róla valamit. Ki tudja megmondani, hogy mit?

Segítünk: az eredeti fotó bal alsó sarkában belóg egy másik riporter kamerája. Contreras úgy döntött, a kamera zavaró a képen, ezért fogta magát, és Photoshoppal eltávolította.

Mihelyt kiderült, ki is rúgták: az AP bejelentette, hogy semmilyen minőségben nem foglalkoztatja tovább a 39 éves, Mexikóvárosban született fotóst.

Contreras beismerte, hogy hibázott, és azt mondta (az AP-nek, ki másnak), hogy stresszhelyzetben volt ugyan, illetve hogy egyedi az eset, de vállalja a következményeket.

Van, ahol tilos, van, ahol kötelező

A sajtófotók retusálása a legtöbb hard news hírügynökségnél, lapnál és szájtnál szigorúan tilos, egyszerűen azért, mert a több évtizedes alapelvek szerint a sajtófotóknak a valóságot kell bemutatniuk, nem hazudhatnak, még akkor sem, ha a kép minőségén úgy javít a Photoshop, hogy a lényegen nem változtat.

Ennek ellenére híres lapok is gyakran beleszaladnak egy-egy retusbotrányba: a legemlékezetesebb esetek között van, amikor a National Geographic egy kicsit összenyomta az egyiptomi piramisokat, hogy ráférjenek a magazin címlapjára, vagy amikor a Time magazin a feleségének meggyilkolásával vádolt O.J. Simpson képén levette a szaturációt, hogy sötétebbnek tűnjön a volt focista bőre. A Time amúgy úgy bukott le, hogy a Newsweek az eredeti, manipulálatlan fotót tette a címlapjára, és az újságosok a standokon egymás mellé tették a két lapot, úgyhogy még a hülye is látta a különbséget.

A média más területein ezzel ellentétes trendek zajlanak: a divatlapokban nemhogy rutinszerű, hanem egyenesen kötelező a képek digitális manipulációja. Kénbyes terület a természetfotó, ahol szinte mindennaposak a botrányok, mert a fotósok előszeretettel állítják be és változtatják digitális eszközökkel a képeiket, de lebuktatni őket nagyon nehéz, és nem is mindenki ért egyet abban, hogy mennyire kell.

Az általánosan elfogadott normák szerint vágni, élességet és kontrasztot állítani szabad, már ha a manipuláció érdemben nem változtatja meg a fotót, de vannak fotósok, akik annyira ragaszkodnak az ortodox szabályokhoz, hogy még megvágni sem hajlandók a képeiket.