Hétfőn megjelent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzése. Amiről egyelőre nem tudjuk, mint állít, mert az MTI-ben két egymással teljesen ellentétes hír jelent meg róla.

A megoldás ez lehet, hogy Cséfalvay Zoltán nem csak azt NGM államtitkára, de az OECD Nemzeti Tanácsának elnöke is. És hiába nincs köze a mostani előrejelzéshez, az MTI úgy gondolta, hogy őt szólaltatja meg az OECD nevében. Az előrejelzés szerzői egyébként nem mondtak olyat, hogy beindult a növekedés. Olyat viszont igen, hogy aggasztóan alacsony a növekedési potenciál.

Ez volt az első hír:

OECD: aggasztóan alacsony a magyar növekedési potenciál

Budapest, 2014. január 27., hétfő (MTI) - Aggasztóan alacsonynak nevezte a magyar gazdaság növekedési potenciálját hétfőn a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A csoport legfrissebb előrejelzésében változatlanul hagyta novemberi becslését, amely szerint idén 2 százalékkal, 2015-ben 1,7 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP).

A szervezet szerint ugyanakkor továbbra is gyenge a növekedési potenciál Magyarországon. "Az alacsony beruházási ráta, az alacsony iskolai végzettségűek körében gyenge foglalkoztatottság, valamint a munkaerő-piaci és a termékpiaci hiányosságok miatt elengedhetetlenek további strukturális reformok" - állapította meg az OECD a magyar gazdaság helyzetével foglalkozó, 116 oldalas tanulmányában.

Az összeállítás szerint jelentősen javult Magyarország helyzete, ami a nemzetközi kötvénypiacokra való kijutást illeti, de továbbra is magas a külföldi devizában való eladósodottság, ami miatt az ország gazdasága továbbra is sebezhető.

A Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Hitelprogram iránt erős a kereslet, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ez új hitelek felvételét jelenti vagy a meglévő hitelek kiváltását. A hitelezést továbbra is hátráltatja a bankok rossz jövedelmezősége és a nem teljesítő hitelek magas aránya.
Az elmúlt években bevezetett számos különadóval sikerült a GDP 3 százaléka alatt tartani a költségvetési hiányt, de ez kikezdte "az adórendszer kiszámíthatóságát és egyszerűségét".

A szervezet megjegyezte, a verseny növelése és a (megfelelő) üzleti környezet kulcsfontosságú a befektetések és a termelékenység növelése érdekében. Ami az üzleti környezetet illeti, továbbra is nagyok az adminisztratív terhek, és romlott a szabályozás stabilitása, részben az elégtelen egyeztetés és a gyenge hatásvizsgálati mechanizmusok miatt. A versenyképességet rontja a fokozott állami beavatkozás.

A foglalkoztatás növelésének akadálya a munkavállalók alacsony mobilitása. Ahhoz, hogy ezt növelni lehessen, csökkenteni kellene a lakástulajdon szerzésének ösztönzését, és bátorítani a bérlakáspiac bővülését. Az alacsony iskolai végzettségűek száma jócskán meghaladja a munkaerő-piaci igényeket, és ez különösen igaz a hátrányos helyzetű régiókra. A közmunkaprogram növelte a foglalkoztatást, de rossz a hatásfoka, ami a munkanélkülieknek a rendszeres munka világába való visszavezetését illeti.

Az OECD javasolta többek között, hogy fokozatosan csökkentsék a különadókat, ehelyett hagyatkozzanak olyan, növekedés- és környezetbarát forrásokra, mint az ingatlanadó és az energiafogyasztás adója. Tegyenek olyan lépéseket, amelyekkel egyértelműen csökkenő pályára állíthatják az államadósságot, szélesítsék a költségvetési tanács hatáskörét, ugyanakkor vizsgálják felül a testületnek a költségvetési törvény elfogadásával kapcsolatos vétójogát.

Javítani kell a szabályozás minőségét és stabilitását, ennek érdekében be kellene vezetni a kötelező egyeztetést és növelni a hatásvizsgálatok minőségét. Magyarországnak el kellene indulnia abba az irányba, hogy piaci alapon állapítsák meg az áram és a gáz árát. Le kellene mondani arról, hogy az inflációt és a termelékenység növekedését meghaladó mértékben emeljék a minimálbért, "sőt fontolóra kellene venni az átmeneti időre való befagyasztását".

Az oktatási rendszerben csökkenteni kell az egyenlőtlenséget azzal, hogy több forrást biztosítanak a hátrányos helyzetű iskoláknak, fellépnek az iskolai szegregáció ellen, és segítik a hátrányos helyzetű tanulók részvételét a felsőoktatásban - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átfogó helyzetértékelésében.

Ez pedig fél órával később a második:

OECD: Magyarországon beindult a gazdasági növekedés

Budapest, 2014. január 27., hétfő (MTI) - Bár Magyarországon jelentős költségvetési konszolidáció ment végbe, és az országban beindult a gazdasági növekedés, a potenciális növekedés nagyon alacsony és a munkavállalók helyzete is gyenge - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról szóló, hétfőn Budapesten nyilvánosságra hozott országtanulmányában.

Robert Ford, az OECD Gazdaságpolitikai Igazgatóságának országtanulmányokkal foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese hétfőn sajtótájékoztatón a szervezet ajánlásait ismertetve hangsúlyozta: a különadókat fokozatosan ki kellene vezetni, így egyszerűsödne az adórendszer, valamint a plázastopot is át kellene gondolni.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, az OECD Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: 2013-ban nemcsak a gazdasági növekedés indult be, hanem annak bázisa is kiszélesedett az exporttól a beruházások és a magánfogyasztás felé, aminek nagy jelentősége van.

Úgy vélte, a magyar adórendszer konszolidációja befejeződött, az adórendszer elnyerte végleges formáját, legfeljebb kisebb finomításokra van szükség.