Mi történik: az MNB elnöke a Magyar Nemzetben kritizálhatja az Orbán-kormány politikáját. Azt írja, a magyar gazdaság csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze tavaly.

Ez jobb eredmény, mint amire számított a KSH. Az év utolsó három hónapjához képest 2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.

Jövőre viszont 4 százalékos emelkedést, 2022-re pedig a járvány előtti szint elérését várják.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a lakosság körében tovább erősödött a munkanélküliségtől való félelem.

A gazdasági lap szerint a kormány eurókötvény kibocsátása nagyobb szerep juthat a nemzetközi befektetőknek, és Orbánék lemondhatnak a 3 százalék alatti hiányról is.

A jegybankelnök szerint a 80 éves történelmi ciklus háborús éveket ígér, akkor a II. világháború és a hidegháború első szakasza jött, most jellegében új összeütközések sora érkezhet.

A korrupcióellenes intézkedések terén nem történt fejlődés, és a bírói függetlenséggel kapcsolatos „továbbra is fennálló aggodalmak kezelésében” sem.

„Fontos, hogy a magyar gazdaságot a »Made in Hungary« korszakából az »Invented in Hungary« korszakába vezessük át.”

Sok jel mutat arra, hogy leszálló ágban van a globális autóipar, de itthon egyre nő a gazdasági súlya. És ezt romló munkahelyi környezet, és óriási, a társadalomra hárított költségek kísérik. Interjú Gerőcs Tamással és Meszmann T. Tiborral.

Csányi Sándor a leggazdagabb, Mészáros Lőrinc a második a 100 leggazdagabb című kiadvány listáján.

A külföldi érdekeltségű cégek aránya a 100 millió feletti szegmensben 6 év alatt 17 százalékról 13 százalékra, az 1 milliárd feletti szegmensben pedig 40 százalékról 33 százalékra esett.

Az Orbán közeléből a FIgyelő Soros-listájáig jutó közgazdász szerint a szakpolitika háttérbe kerül a nagypolitika javára, maximum a legelnagyoltabb döntések következményeit próbálhatják tompítani, vagy utólagos hatástanulmányokkal igazolni a döntést.

És a valós szám ennél is nagyobb lehet.

A növekedés 4,9 százalékos.

Többek közt százezer külföldről hazaérkező magyar munkás és duplájára növő nettó reálbérek kellenek ehhez, de az MNB elemzése szerint ez simán összejöhet. EU-s források nélkül is.