Sok jel mutat arra, hogy leszálló ágban van a globális autóipar, de itthon egyre nő a gazdasági súlya. És ezt romló munkahelyi környezet, és óriási, a társadalomra hárított költségek kísérik. Interjú Gerőcs Tamással és Meszmann T. Tiborral.
Csányi Sándor a leggazdagabb, Mészáros Lőrinc a második a 100 leggazdagabb című kiadvány listáján.
A külföldi érdekeltségű cégek aránya a 100 millió feletti szegmensben 6 év alatt 17 százalékról 13 százalékra, az 1 milliárd feletti szegmensben pedig 40 százalékról 33 százalékra esett.
Az Orbán közeléből a FIgyelő Soros-listájáig jutó közgazdász szerint a szakpolitika háttérbe kerül a nagypolitika javára, maximum a legelnagyoltabb döntések következményeit próbálhatják tompítani, vagy utólagos hatástanulmányokkal igazolni a döntést.
És a valós szám ennél is nagyobb lehet.
A növekedés 4,9 százalékos.
Többek közt százezer külföldről hazaérkező magyar munkás és duplájára növő nettó reálbérek kellenek ehhez, de az MNB elemzése szerint ez simán összejöhet. EU-s források nélkül is.
Bár tavaly csak Izlandon nőttek jobban a bérek, egy átlag szlovák így is 7,2 százalékkal keres többet egy átlag magyarnál. Azt meg inkább nem is mondom, hogy mennyit keres egy átlag szlovén.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a novemberi tanulmányban jelzett 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését.
Pedig hogy lehetne gyenge az a gazdaság, amiben egy felcsúti gázszerelő néhány év alatt napi 20 óra munkával az ország egyik leggazdagabb emberévé válhat?
Inkább a biztató jelzőt használná, mert különben a kommunizmusból örökölt cinizmusa miatt a nép még gyanakodni kezdene.
A valutaalap az áprilisi világgazdasági prognózisában 0,2 százalékponttal 2,3 százalékra csökkentette az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését, jövőre 2,5 százalékkal számolnak. Az infláció is nőni fog az IMF szerint, a tavalyi 0,1 százalékos csökkenés után az idén 0,5 százalékkal, jövőre 2,4 százalékkal emelkednek az árak az előrejelzésük szerint. (MTI)
GDP-ben és vásárlóerőben is bőven az uniós átlag alatt teljesítünk.
Az egy főre eső GDP alapján, jelentette az Eurostat.
A londoni elemzők szerint 2014 egészében Magyarországon 2,5 százalék, Lengyelországban 2,9 százalék, Csehországban 2,8 százalék, Romániában 3,2 százalék lesz a gazdasági növekedés. (MTI)
Szegény MTI belefutott egy nagy problémába. Nem tudjuk, mit kell gondolni a OECD rossz előrejelzéséről. Úgyhogy inkább megszólaltattak egy magyar államtitkárt az OECD nevében.
Hatalmas sikersztori, de ha nem ő a gazdasági miniszter, tuti nem hozzák le.
Az amúgy nem biztos, hogy külföldön az a fiatal, sikeres vállalatok ismérve, hogy a kormány stratégiát épít köréjük.
Nem csoda, hogy magyar gazdaság nehezen áll talpra a válság után. Az Első Magyar Építőanyag-és Burkolatkereskedők Hálózata próbavásárlásokat végzett építőanyaggal és burkolatokkal foglalkozó üzletekben. Az eredmény lesújtó: "52 százalékában nem mosolyogtak az eladók, 45 százalékukban pedig még csak nem is köszöntek". Hát így akarnak ezek cementet, meg csempe fugát eladni? VIA