A magyar miniszterelnök 2024-re azt várta, hogy a magyar gazdaság ritmust vált, följebb tud kapcsolni, nagyobb lendületet vesz, aztán a rideg valóság a harmadik negyedévben technikai recesszió képében bekopogtatott az ajtón. Orbán Viktor reményét azonban ez sem törte meg, 2025-öt egyenesen fantasztikus évnek várja, néhány nappal karácsony előtt azt is elárulta, mi kell ehhez.

„Repülőrajt januárban: ez a siker kulcsa” – mondta a rádióban.

Eltelt a január fele, és világosan látszik, milyen repülőrajtot vett – azaz nem vett – a magyar gazdaság. Rögtön látványos üzemanyag-drágulással indult az év, 15 nap alatt a gázolaj ára 25, a benziné 22 forinttal nőt, részben az újabb jövedékiadó-emelés miatt.

Ezzel szinte megint náluk a legdrágább a tankolás, a dízelt már csak Szerbiában adják drágábban, de a benzin is itt a második legdrágább a régióban.

(A térképen még a múlt heti, utolsó magyarországi áremelés előtti adat látható.) Igaz, ez a 22-25 forintos drágulás elmarad a 2024 elejitől, amikor késleltetve, január 15-től több lépcsőben 20-40 forinttal drágult a tankolás szintén a jövedéki adó emelése miatt. Itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a tankolás lett drágább, drágult az autópálya-matrica is, így továbbra is nálunk kerül a legtöbbe a sztrádahasználat. Jóval az inflációt meghaladó mértékben nő a műszaki vizsgáztatás ára, többet kell fizetni a jogosítvány meghosszabbításáért és a rendszámtábla után is.

Az üzemanyagok drágulásában az adóemelés mellett a forint gyengülése is szerepet játszik. A hazai fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben október óta ismét a 400-as szint felett mozog, az év végi 410 körüli jegyzés után január 3-án 415-re emelkedett, azóta is ezen a szinten van. Ebben nincs túl nagy meglepetés, hiszen a magyar gazdaság szempontjából semmi sem változott 2025-tel. Nem jönnek az uniós pénzek, nemzetközileg egyre inkább elszigetelődik a magyar kormány, a gazdasági teljesítménnyel is akadnak problémák, a napokban ismét pocsék ipari termelésről számolt be a KSH. Tavaly március óta nem volt annyira rossz hónapja az ágazatnak, mint novemberben.

Idén eddig egy esemény volt képes néhány óra erejéig lendületet adni a forintnak: amikor a Washington Post lehozott egy cikket arról, hogy Donald Trump esetleg visszaléphet gigászi vámemelési terveiből. A leendő amerikai elnök azonban ezt cáfolta, így a lendület kifulladt, újra gyengülő pályára került a hazai fizetőeszköz. Az eset arra is tökéletesen rávilágít, hogy mennyire sérülékeny és instabil a forint, milyen érzékenyen érintik az amerikai történések.

A forint szempontjából ennyire rossz évkezdetre az elmúlt években nem volt példa, bár tény, hogy nem is várt a kormány repülőrajtot akkoriban. Tavaly, tavalyelőtt, 2022-ben és 2021-ben is az év első napjaiban inkább valamennyit erősödött a forint az euróval szemben.

Orbán Viktor repülőrajtjában az sem okozott zavart, hogy az év utolsó napjaiban biztossá vált, hogy 1,04 milliárd eurónyi uniós forrástól esett el Magyarország a jogállamisági mechanizmus miatt – ilyen még egyetlen tagállammal sem történt az EU-ban.

Mivel hazánk csak korlátozottan fér hozzá az uniós pénzekhez, az évet rögtön egy több mint 1000 milliárd forintos kötvénykibocsátással kezdte. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag leleplezte és beismerte a kormány, hogy az év utolsó napján végrehajtott állampapír-visszavásárlás a GDP-arányos államadósság trükkös csökkentése volt. A korábbi 615 milliárd forint után további 462 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt vissza a Magyar Nemzet Banktól az állam. Vagyis 12 napon belül 1077 milliárd forinttal, a GDP 1,58 százalékával csökkentették technikailag az államadósságot év végére.

És jön Donald Trump