Rogán Antal is szerepel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listáján (SDN-lista), írja a Telex a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéről.
A listán szereplőkkel tilos üzletelni. Más magyar állampolgár most nem került fel.
Az amerikai pénzügyminisztérium hivatalosan is megerősítette, hogy szankciókat léptet életbe Rogán Antal ellen „a magyarországi korrupcióban való részvétele miatt”.
Az amerikai Pénzügyminisztérium a közleményében azt írta, hogy a korrupció aláássa a kormányzati intézményeket, korlátozza gazdasági fejlődést, a jövő generációit megfosztja a hosszú távú előnyöktől. Rogánt Bradley T. Smith, a Pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára olyan személynek nevezi, aki hatalmát saját maga és barátai törvénytelen gazdagodására használja, mindezt a polgártársaik kárára.
A közlemény szerint a magyarországi korrupció a közszférában több mint egy évtizede romlik, aminek következtében a Transparency International 2023-as Korrupció Érzékelési Indexén Magyarország már a második egymást követő évben kapta a legalacsonyabb pontszámot az Európai Unió tagállamai közül. Az Európai Unió felfüggesztette Magyarország finanszírozását, mivel aggályosnak találta a jogállamiság elveinek magyarországi megsértését, többek között a közbeszerzéssel, az összeférhetetlenséggel és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatban.
David Pressman amerikai nagykövet kedd délután rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, amelyen egyebek mellett azt mondta: magas rangú magyar kormányzati tisztviselők túl sokáig használták hatalmi pozíciójukat önmaguk és családjuk gazdagítására, jelentős forrásokat mozgattak így privát számlákra. Rogán a korrupciós rendszer elsődleges tervezőjének, megvalósítójának és haszonélvezőjének nevezte, de hozzátette: bár ma csak Rogán ellen léptek fel, Pressman szerint sokan mások is érintettek.
Szijjártó Péter szerint „ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben” – írta a Facebookon – Milyen jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra.”
A Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya Szijjártóhoz hasonló szellemű közleményt adott ki: „Ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket.”
Mindez Donald Trump amerikai elnök beiktatása előtt két héttel történik. A magyar belpolitika a washingtoni hatalomváltástól várja a két ország kapcsolatának javulását, Orbán Trump egyik legnagyobb európai támogatója.
Magyar állampolgár egyébként van a listán. Laszlóczki Imre a Nemzetközi Beruházási Bank bank alelnökeként került fel tavaly áprilisban, évtizedekig magyar külügyes volt. Akkor világszerte több mint 50 orosz és egyéb entitás ellen vezettek be szankciókat 20 különböző államban vagy szuverén területen.
Orbán Viktor miniszterelnök közben Indiában tölti szabadságát. Ő maga mondta, hogy január 17-én kezd a Kossuth rádióban.
Szijjártó Péter már 2021-ben is beszélt arról, hogy az amerikai kormány a globális Magnyickij-törvénnyel tilthat ki magyar politikusokat az Egyesült Államokból, a magyar külügyminiszter ezt akkor azzal tálalta, hogy az Egyesült Államok így akar beavatkozni a magyar választásokba.
A 2016-ban elfogadott Magnyickij-törvény alapján az Egyesült Államok vízumtilalmat rendelhet el, pénzügyi eszközöket fagyaszthat be és más büntetőintézkedéseket hozhat törvénysértéseket elkövető külföldi állami tisztviselők ellen, akár olyan kormánytagok ellen is, akik jelentős korrupciót követnek el. Ezt a törvényt alkalmazták korábban Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnök ellen is.