Évtizedekig magyar külügyes volt az amerikai szankcióval sújtott Laszlóczki Imre

POLITIKA
április 13., 04:00

Szerda délután David Pressman amerikai nagykövet Budapesten bejelentette, az USA szankciós listára tette a magyarországi központtal működő Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB), illetve három vezetőjét. A három vezető közül ketten orosz állampolgárok, egy magyar, Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.

Pressman bejelentése előtt néhány perccel jelent meg a frissen szankcionált cégek és személyek listája az USA pénzügyminisztériumának honlapján, mindannyiukat azért büntették, mert az amerikai kormány értékelése szerint közvetve vagy közvetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy Oroszország háborút vívjon Ukrajnával. A szankciók alá vont cégek és személyek

  • nem üzletelhetnek amerikaiakkal;
  • ha Amerikában vagyonuk van, akkor azt befagyasztják;
  • illetve a személyek nem kaphatnak beutazási engedélyt az USA-ba.

A listára a Roszatom több vezetője is felkerült, egyszerre Laszlóczkiékkal.

Orbán kilépett, majd belépett

Az IIB eredetileg a KGST-országok bankja volt, az egykori kommunista államok vállalatait hitelezte. A szovjet blokk bukásával a bank eljelentéktelenedett, Orbán Viktor kormánya 2000-ben ki is lépett belőle. Hogy aztán Orbán egy másik kormánya 2014-ben visszalépjen bele.

Az amerikaiak már akkor azt mondták, az oroszok azért támasztják fel a bankot, hogy rajta keresztül ki tudják játszani az első szankciókat, amelyeket a Krím megszállása nyomán vetettek ki a nyugatiak egyes pénzintézeteikre. Ez a gyanú azért merült fel, mert akkoriban EU- és NATO-tagállamok is résztulajdonosai voltak a banknak, így az nyugati pénzintézetként is tudta pozicionálni magát. Csehország, Bulgária, Szlovákia és Románia is részvényes volt Magyarország mellett, illetve az európai világon túl Kuba, Vietnam, Mongólia és persze legnagyobb részvényesként Oroszország.

Az ukrajnai háború kitörése óta az európaiak mind kiléptek, egyedül Magyarország maradt meg a térségben a részvényesek közül. David Pressman ezt fel is hánytorgatta szerdán, jelezve, hogy a többi NATO- és EU-tag megértette a bankkal kapcsolatos amerikai kritikákat.

Az IIB elvben a világ sok más fejlesztési bankjához hasonlóan arra hivatott, hogy gazdaságpolitikai szempontok szerint kedvezményes hitelekkel segítsen kis- és középvállalatokat, a bankban részesedéssel bíró kormányok szakmai iránymutatása mellett. Csakhogy a hasonló bankok közül ez az egyik legkisebb, érdemi gazdaságfejlesztési hatást senki sem remélhetett tőle. Ezért is volt gyanús az amerikaiaknak, hogy akkor minek van.

Felmerült, hogy például azért, hogy a bank vezetői, és leginkább a vendégei, diplomáciai mentességgel utazhassanak az EU-ba. Ez a gyanú akkor erősödött fel, amikor a bank 2019-ben Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét – a költözésről Orbán Viktor 2018. szeptemberi moszkvai látogatásán beszélt először, Vlagyimir Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatójukon.

Trump idején is vita volt belőle

A bank NATO-területre költözése ellen még az Orbánnal hivatalosan jóban lévő Trump-kormányzat is élesen tiltakozott, és a Direkt 36 információi szerint annyit el is értek, hogy kezdetben nagyon kevés bankosnak adtak a magyarok diplomáciai mentességet. Állítólag azt is elérték az amerikaiak, hogy a bank ne költözhessen a Szabadság téri egykori tévészékházba, átellenben az USA nagykövetségével. Végül a Lánchíd budai hídfőjének északi sarkában álló palotába tehették a székhelyüket.

A három Budapesten élő szankciózott

A most szankciós listára került személyek egyike a bank főnöke, Nyikolaj Koszov, akinek a szülei híres KGB-sek voltak. Az édesanyja amerikai atomtitkok fürkészésével volt megbízva, míg az apját kétszer is Budapestre telepítette a szovjet titkosszolgálat, előbb közvetlenül az 56-os szabadságharc leverése után, később a 70-es években, belügyminisztériumi összekötőnek. Ő maga 1977–1992 között a szovjet (majd az utolsó évben az orosz) külügyminisztériumban dolgozott, utána bankok és más állami konszernek vezetésében vállalt szerepet, 2012-ben került az IIB élére.

photo_camera Nyikolaj Koszov Fotó: botost/444.hu

A most szintén szankció alá vont Georgij Potapov is külügyes volt, aztán a Roszatomnál és állami bankoknál volt vezető beosztásban.

Laszlóczki Imre is külügyes volt, és szintén Moszkvában végzett az MGIMO nevű egyetemen, akárcsak két kollégája – ez a külpolitikai fókuszú elitegyetem a keleti blokk későbbi újságíróinak, diplomatáinak és elhárítóinak is jelentős alma matere volt. Laszlóczki 1987-ben végzett ott, és a magyar külügyminisztérium állományába került.

Dolgozott az olasz, kuvaiti, líbiai, marokkói, portugál és orosz nagykövetségen is (Moszkvában az ezredfordulón, az első Orbán-kormány idején), részt vett a magyar EU-integráció szervezésében itthon, illetve nagykövet volt Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban.

photo_camera Laszlóczki Imre Fotó: botost/444.hu

Pénzügyi szolgáltatóként szerény

Az IIB elvben kicsiben játszik, legfeljebb 10 milliárd forintnyi hiteleket készült kihelyezni 2019-es érkezésekor, ami az igazán nagy cégeket elvben nem érdekelheti. Ennek ellenére rögtön Budapestre érkezése után kölcsönzött olyan magyar óriásoknak is, mint a MOL, a MET vagy a Mészáros Lőrinc által akkoriban bekebelezett Takarékbank. A 4-6 milliárd körüli összegek ezeknek a cégeknek pénzügyi szempontból aligha számítottak, úgyhogy inkább politikai elvárás mentén kerülhettek kapcsolatba az IIB-vel.