Ki akarták mondatni, hogy a pénzbüntetés a demokrácia megsértéséért szembe megy az uniós alapszerződéssel. Úgy tűnik viszont, hogy átmegy a bíróságon a szankciós rendelet.

Az előválasztás óta lényegében visszavonult az egyesült ellenzék a kampányból. Nincsenek közös akciók, nincs irány, nincs üzenet. Belső konfliktusokról és tudatosan leplezett építkezésről is beszélnek politikusok és háttéremberek.

Karácsonykor vagy szilveszterkor kihűlnek a lakótelepek radiátorai – ezzel hozták a frászt számos magyar nagyváros polgármesterére a távhős szakemberek az elmúlt napokban. A gázkereskedők szerint kifosztják őket a városok, az állami hivatal egyelőre tétlenül figyeli az összeomló piacot.

A podcast-adásban Magyari Péterrel és Gazda Alberttel beszélgetünk arról, mit akart és mit tudott elérni Aljakszandr Lukasenka a politikailag generált menekültválsággal, milyen hatással lesz ez a lengyel kormány és az EU konfliktusaira, és mi lesz a több ezer emberrel, akiket kihasználtak ebben a kegyetlen játszmában.

Rossz közbeszerzési szabályok, átláthatatlan vagyonkezelők, tétova ügyészség, az OLAF kéréseire nem reagáló NAV - többek között ezek a problémák szerepelnek abban a bizottsági levélben, amellyel útjára indították a mechanizmust, amivel megvonhatják az EU-s támogatásokat. Elvben akár közvetlenül a választás előtt is.

A nürnbergi per óta nem fordult elő, hogy emberiesség elleni bűncselekmény miatt egy cég ellen emeljenek vádat. A Lundin Energynek az ezredforduló dél-szudáni rémtettei miatt kell most felelnie. A vádiraton húsz évig dolgozó holland jogvédőt, Egbert Wesselinket kérdeztük a különleges perről.

A fehérorosz elnök bosszút áll, és tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni az európaiakat. Közben az orosz kormánynál is emeli a lelépése árát.

A jogérvényesülésért felelős biztos két napon át tárgyalt Budapesten, de a legélesebb vitában nem ért el semmit a magyar kormánynál. Még itt volt, amikor brüsszeli kollégái bejelentették, hogy naponta kivethető pénzbüntetést kérnek a magyar kormány ellen. A Pegazus-ügyről és az EP feloszlatásáról szóló Orbán-tervről is kérdeztük a biztost.

Tavaly Fico, idén Babis, jövőre Orbán? - kérdezik a nyugati lapok, de a párhuzam erőltetett. A párhuzam másik fele inkább megáll, mert a Csehországban győztes szövetség hasonlóan sokszínű, mint a magyar ellenzéki összefogás, és ők is őriznek régi sérelmeket egymással szemben.

Az amerikai, a brit és az európai jegybankok közül egyik se emel kamatot, hiába magasabb az infláció az USA-ban és Európában is a vártnál. Az energia és sok nyersanyag ára elképesztő ütemben emelkedett az utóbbi hónapokban, de a jegybankok szerint ez elmúlik, ha túl leszünk a nyitás utáni fogyasztási mámoron.

Az Exxon eladja a fekete-tengeri mezőt, ahonnan 2018-ban pont annyi gázt remélt a magyar kormány, mint amennyire néhány hete leszerződött az oroszokkal, 15 évre előre.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét a parlament és a bizottság vezető tisztségviselői is fogadják majd. A Fidesz pártalapítványa a látogatása idejére moziműsort szervezett.

Koszovó és Szerbia között a rendszámháború tört ki, Bosznia-Hercegovina szerb részének vezetője elszakadással fenyegetőzik, és Bulgária továbbra sem engedi, hogy Észak-Macedónia elkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.

A 444 szombati podcastjának új adásában Magyari Péterrel beszélgetünk arról, miért emelkedik egész Európában a gáz és az áram ára, és ezzel szemben Orbán kitől/mitől félti a rezsicsökkentés eredményeit.

Naponta másfélmillió euróra büntetik már Lengyelországot, és Magyarország sem kapott még a helyreállítási alapból. Az EU-s intézmények bekeményítettek. Varsó az EU-s jog megtámadásával válaszolt, és Budapest is hasonlóra készül. Szintet lépett a két ország konfliktusa az európai szövetséggel.