orosz-ukrán háború
Oroszországot 5 milliárd dollár kárpótlásra ítélték a Krímben elrabolt gáz után
Csütörtökön ítéletet hozott a hágai Nemzetközi Választottbíróság Állandó Bírósága abban a perben, amit hét ukrán vállalat indított még 2016-ban az orosz állammal szemben. Az ítélet alapján az orosz államnak 5 milliárd dollárt, azaz közel 1700 milliárd forintot kell kártérítésként kifizetnie a Krím elfoglalása után megszerzett energetikai vagyonért. Ukrán részről a per legfontosabb szereplője a Naftogaz nevű állami cég, ami az ukrán nemzetközi vezetékek tulajdonosa is, így például övék azok a csövek, amelyeken keresztül Magyarországra érkezik a kőolaj.
A hágai választottbíróság elé úgy került az ügy, hogy az orosz és az ukrán állam közti beruházásvédelmi megállapodás alapján ez a testület hivatott eldönteni a jogvitákat. Az orosz állam ugyan kezdettől vitatta, hogy a konkrét esetben kártérítés jár az ukránoknak, de részt vettek egészen tavaly márciusig a procedúrában, a jogászaik érveltek a hágai bírók előtt.
Oroszország 2014 tavaszán foglalta el Ukrajnától a Krímet és a körülötte lévő tengert, ahol jelentős energetikai érdekeltségei voltak az ukrán államnak. A perben az ukránok többek között 15 már működő gáz- és olajmező, illetve 3 feltárás alatt álló mező után követeltek kárpótlást. Ezeket az orosz kormány államosította, miután a Krímet magához csatolta. Azonban a terület elfoglalását sem Ukrajna, sem pedig a világ országainak elsöprő többsége nem ismerte el. Az ukránok érvelése szerint ezeket a mezőket az oroszok egyszerűen fegyverrel elrabolták.
Az ukránok szerint 50 milliárd köbméter gáz és 3,5 millió tonna kőolaj volt bizonyíthatóan a tenger mélyén, amikor az oroszok erővel elvették ezeket a területeket. A perben az ukránok bebizonyították, hogy az oroszok jelentős kitermelést folytattak az utóbbi években az elrabolt mezőkön.
Ezen kívül kárpótlást követeltek az ukránok a hlibovi gáztárolóért, továbbá 1200 kilomérenyi gázvezetékért, 43 gázelosztó állomásért, 29 hajóért és 4 tengeri fúrótoronyért (ezek közül kettőt az ukránok nyáron kilőttek, hogy az oroszok ne használhassák őket tovább).
A pert hét éve indították, és 2019-ben a bíróság már meghozta az ítéletet arról, hogy az orosz állam megsértette a két ország közötti befektetésvédelmi egyezményt, és azóta már csak a kártérítés mértékének megállapításairól szólt a per.
A csütörtöki döntéssel ez is eldőlt, 5 milliárd dollárt kellene az orosz államnak kifizetnie, ennyire becsülte a bíróság az elrabolt vagyon 2014-es értékét.
A Kreml szóvivője egyelőre csak annyit reagált, hogy az orosz állam jogászai vizsgálják az ítéletet.
Az ukrán állam energetikai vállalatának, a Naftogaznak a vezetője viszont kilátásba helyezte, hogy ha az oroszok nem fizetnek, akkor majd beszedik a pénzt az orosz állam más országokban lévő vagyonának elkobzásával. Erre szerinte egy 1958-as nemzetközi szerződés, a New York-i Egyezmény ad lehetőséget, ami a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szól, és amit mindkét ország elvben elismer.
A helyzet azért is lehet izgalmas, mert a perben ukrán részről főszerepet játszó Naftogaz vezetékein folyamatosan megy orosz vagyon Nyugatra: gáz Szlovákia felé (és onnan Ausztriába és Olaszországba is); illetve olaj Magyarország és Szlovákia illetve utóbbin keresztül Csehország irányába. Az ukránok elvileg akár ebből is lefoglalhatnak maguknak, ha így akarják beszedni a pénz egy részét.
De az is lehet, hogy az EU-hoz illetve a G7 csoport kormányaihoz fordulnak, mert ezek az országok tavaly befagyasztották az orosz állami jegybank náluk tartott eszközeit. Elvben most követelhetik, hogy a befagyasztott vagyonból 5 milliárd dollárnyit adjanak át nekik. Az EU-ban egyébként is már hónapok óta megy a vita, hogy ezzel a befagyasztott vagyonnal mit kezdjenek, bár az sem világos, hogy pontosan mennyi van meg belőle.