Az iráni parlament elnöke korábban jelezte: a Kharg-sziget elleni támadás a megtorlás új szintjét váltaná ki, mert a sziget kulcsfontosságú az ország gazdasága és biztonsága szempontjából.
Az olajár ismét 100 dollár fölé ugrott, hiába a rekordmennyiségben felszabadított tartalékok. A forint megrogyott, ismét 390-nél az euró.
Apokaliptikus állapotok uralkodnak Teheránban, miután az izraeli hadsereg több olajraktárt is eltalált a főváros közelében. A helyiek fullasztó levegőről, égő szemről és olajjal szennyezett esőről számolnak be, miközben az amerikaiak sincsenek oda az izraeli támadásért.
A JPMorgan vezető közgazdásza szerint a konfliktus elhúzódása esetén az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami a világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
Az iráni főváros egét sötét felhők lepték el a támadások után.
Az amerikai elnök korábban még Kuba „baráti átvételének” lehetőségét is felvetette.
Egy fiatal magyar aktivista az olajválság kellős közepén utazott Kubába, ahol súlyos humanitárius válság alakult ki. Mesélt a 444-nek az áramkimaradásokról, az üzemanyag- és élelmiszerhiányról, és arról is, hogy mit gondolnak a kubaiak az Egyesült Államokról.
A Janafnak nem tetszik a Mol javaslata arról, hogy hogyan csinálják.
Monopolhelyzettel való visszaélés vádjával.
A Tisza elnöke felajánlotta Orbánnak, hogy szívesen elmegy vele Ukrajnába.
Hosszú távú olajszállítási kapacitástesztek kezdődhetnek.
Az amerikai elnök nem mondta meg, hogy mire alapozza az állítását.
Az amerikai kormányzat szerint a körülmények adott a rendszer leváltására, és aktívan szondáztatják a kubai közösséget, hogy ki legyen az ő emberük.
A tulajdon egy része az Egyesült Arab Emírségekbe kerül, és Szerbia is növelte a részesedését.
Szerinte Washingtonnak nincs erkölcsi joga bármiben is kérdőre vonni Havannát.