Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn ismerteti az Iránnal kereskedő országokat és vállalatokat is érintő új korlátozásokat, azt írta, „gazdasági D-nap” kezdődik.

Ismeretlen teherautóval közlekedő ismeretlen sofőrt keresnek a győri rendőrök.

Az Irán ellen indított amerikai háború után a világ olajsokktól félt, de ez egyelőre elmaradt. Mint azóta kiderült, elsősorban azért, mert Kína titokban közbe lépett. De hogyan és miért tették mindezt?

A vállalat vezetője szerint a projektnek nincs köze az elnök annexiós törekvéseihez, Trump viszont olyat posztolt, hogy nehéz nem az annexióra gondolni.

Vucic szerint hamarosan megállapodás jöhet a NIS eladásáról.

Az Egyesült Államok kilenc napja folyamatosan támadja Iránt.

Bár többen attól tartottak, hogy Trump megakadályozza, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára, a tárgyalások után egy olasz diplomata arról beszélt, hogy nem ez történt.

Mindezt néhány nappal a június 7-i örmény parlamenti választás előtt.

Nem túl optimista, hogy május 22-ig sikerül megállapodni a szerb olajvállalat felvásárlásáról.

Folyamatosan csökken a valószínűsége annak, hogy az oroszok részesedése magyar tulajdonba kerül.

Egy japán snackóriáscég fekete-fehér csomagolásra vált, mivel a Hormuzi-szoros lezárása megzavarta a festékellátást.

A Hormuzi-szoros iráni blokádja már nem csak regionális krízis: az olaj-, LNG- és műtrágyaszállítások drámai visszaesése egyszerre fenyegeti Ázsia energiaellátását, Európa üzemanyagpiacát és a globális élelmezésbiztonságot. A szakértők szerint a valódi sokk még csak most következik.

Tíz napon belül ötödször támadták az ukránok az ust-lugai kikötőt, kulcsfontosságú olajlétesítmények is megsérültek.

Az USA korábban már támadta a kis szigetet – amin Irán olajexportjának döntő része halad át –, de Trump most felvetette az elfoglalás lehetőségét is. Egy ilyen amerikai akció nemcsak újabb gazdasági sokkot, hanem katonai eszkalációt is hozhat.

Ilyen hajókkal játssza ki Oroszország a szankciókat.