Szerinte Washingtonnak nincs erkölcsi joga bármiben is kérdőre vonni Havannát.
Többé ugyanis nem kap sem olajat, sem pénzt Venezuelától.
Az ideiglenes elnök testvére szerint ezzel a békét keresik.
Orbán Viktor szombat este még a venezuelai krízis árfelhajtó hatásai ellen akart védekezni, hétfőn már az olajárak csökkenését várta. A legvalószínűbb, hogy mindkétszer tévedett, és rövid távon nem lesz érdemi világpiaci hatás. Az olajkincs nagy részének kitermelése és feldolgozása nehézkes és költséges lesz, mert egy különleges kőolajfajtáról van szó.
30-50 millió hordóval kapnak a szankciók miatt megrekedt készletből, de maga Trump jelentette be, hogy a vételárat nem az eladó fél kapja, hanem ő, a vevő.
Marco Rubio olyan változásokat szeretne Venezuelában, amik elsősorban az amerikai érdekeket szolgálják, de az se baj, ha a venezuelaiaknak jobb lesz.
Trump egyre keményebben szorongatja Madurót, a tartós blokád az olajárak emelkedéséhez vezethet.
A Kaszpi-tenger több mint 700 kilométerre van Ukrajnától.
Modi és az oroszok bemutattak a Nyugatnak: a szankciós nyomás ellenére növelnék a kereskedelmet.
Orbán november végén azt mondja, azért megy Putyinhoz, hogy erre a télre biztosítsa az orosz energiát.
Állítólag már zajlanak az egyeztetések, amelyek a washingtoni tárgyalások után gyorsult fel az oroszok és a magyarok között. Ha a MOL belép, akkor a szerb állammal és a kisrészvényesekkel együtt 55,07 százalékos többséget szerez, a maradék a Gazpromé.
A Mol szerint „a termelés hamarosan újraindul, Magyarország ellátása biztosított”.
Az amerikai elnök az Orbánnal való telefonbeszélgetés után egy az egyben visszamondta a magyar kormány érvelését arról, miért vásárol Magyarország és Szlovákia orosz olajat.
Természetesen „arról van szó, hogy Európában a háborúpárti brüsszelita politikusok megpróbálják az utolsó energiaegyüttműködési szálakat is elvágni Európa és Oroszország között”.
A nyersanyagot alternatív forrásokból szerzik be.