Gulyás Gergely már a kormány nevében jelezte, hogy még a 2024 tavaszi önkormányzati választás előtt megváltoztatják a szabályokat, és most Kósa Lajos, a Fidesz frakció nevében ezt megerősítette. Hozzátette, hogy nem is a kormány nyújtja majd be az új rendszerről szóló törvényt, hanem képviselői indítvány lesz.

Ez azért is kellemes megoldás a kormánynak, mert minden esetleges nemzetközi kritika élét el lehet majd venni kommunikációs szinten, mondván ezt nem is mi akartuk, hanem a képviselők. Orbán Viktor többször hivatkozott már arra, hogy ő nem tud a képviselők akaratával szembe menni, utoljára a svéd- és finn NATO-csatlakozás hátráltatásakor mondott ilyesmit, de már 2011-ben is ezzel érvelt, amikor a médiatörvényt ért nyugati kritikákra mondta azt, hogy nem a kormánya szövegezte a paragrafusokat.

A civilek indulása legutóbb inkább az ellenzéket segítette

Lényegesebb, hogy mi lesz a törvénymódosítás végső változatában. Az önkormányzati választásokon jelenleg nemcsak pártok, hanem civil szervezetek is jelölhetnek polgármestereket és képviselőket, szemben a parlamenti választással, ahol csak pártok emberei vagy független jelöltek indulhatnak.

2019-ben, a legutóbbi önkormányzati választás idején sok esetben arra használta a civil szervezetek előtt álló lehetőséget az ellenzéki összefogás, hogy ne pártok álljanak a konszenzusos jelöltjeik mögött. Dunaújvárosban, Egerben, Pécsen és Szegeden például úgy nyert ellenzéki polgármester, hogy pártok egyáltalán nem jelölték őket. Nagyon sok ellenzéki jelölt pedig pártok és civilek közös támogatásával indult, és sok esetben a civil szervezet nevét emelték ki a reklámjaikon.

Mire mehet ki a mostani törvénymódosítás?

Ugyanakkor egyelőre nincs arról szól, hogy megtiltanák, hogy civil szervezetek jelölteket állítsanak, csupán a kampányfinanszírozás szabályai lennének a terv szerint olyanok számukra is, mint amilyenek a pártokra vonatkoznak. Viszont mire egy egyéni képviselői indítványból törvény lesz, addigra felismerhetetlenségig szét lehet módosítózni, vagyis nagy bátorság lenne azt állítani, hogy a civilek jelölési joga megmarad a most induló törvényalkotási folyamat legvégére.

Az eddig ismert javaslat lényege az lenne, hogy önkormányzati jelöltet állító civil szervezetek csak belföldi magánszemélyektől fogadhassanak el támogatást. Ha pont ugyanolyan szabály lesz rájuk érvényes, mint a pártokra, akkor a félmillió forint feletti adományokat a magyar magánember esetében is nevesíteni kell majd. Cégektől, alapítványoktól, más szervezetektől és külföldről nem kaphatnának pénzt.

Hivatalosan az ötlet a Fideszben (és a kormányban) azért merült fel, mert a tavalyi parlamenti választás előtt a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom egy amerikai alapítványtól kapott jelentős, több milliárd forintos támogatást. Ezt nem költhették Márky-Zayék közvetlenül a jelöltek népszerűsítésére, de mindenféle háttérmunkákra mehetett belőle. Ebből vezette le a Fidesz a dollárbaloldalazó kampányát. A cél tehát elvben az lenne, hogy hasonló ne ismétlődhessen meg a 2024-es önkormányzati választás idején - legalábbis Kósa és Gulyás erről beszéltek az elmúlt napokban.

Csakhogy a törvény eddig ismert módosítása alapján ezt a problémát nem lehet kezelni. Egyrészt azért nem, mert 2022-ben sem fordulhatott elő, hogy egy jelölő szervezet külföldről kapjon pénzt - a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem lehetett hivatalosan jelölő szervezet, mert nem volt párt. És azt a törvénymódosítás eddig ismert rendelkezése sem akadályozhatja meg, hogy a kampányt így-úgy segítő, de hivatalosan jelöltet nem állító szervezet pénzt kapjon bárkitől, és azt beforgassa a közvélemény alakítására.

Vagyis ha a Fidesz szerint kiskapu volt eddig a kampányfinanszírozás rendszerében, akkor azt nem tudja lezárni a mostani javaslat - már ha nem lesz benne még olyasmi, amiről eddig Kósa Lajos vagy Gulyás Gergely nem beszélt. Például a civilek kategorikus eltiltása a választástól.

Másrészt ha kifejezetten a Mindenki Magyarországa Mozgalom ellen írnák át a törvényt - ez a szervezet jelölte például Márki-Zay Pétert a legutóbbi hódmezővásárhelyi polgármester-választáson -, akkor sem látszik túl hatékonynak az ötlet, mert Márki-Zay pártot készül alapítani, Mindenki Magyarországa Néppárt néven, a bejegyzési kérelmet már benyújtotta. Vagyis minden jel szerint 2024-ben már pártjelöltként, és nem civil szervezet jelöltjeként indul.

Ha ez kiskapu, akkor a Fidesz is ki-be jár rajta

A kampányok finanszírozását általában sem tisztíthatja meg egy kifejezetten a jelölő szervezeteket érintő törvény, hiszen mint 2022-ben is láttuk, nem kell saját jelölt ahhoz, hogy egy kampányt megtoljon egy egyesület vagy alapítvány. A módszerrel nemcsak az ellenzékiek éltek, hanem a kormányoldal is. A CÖF például a Mini Feri plakátokkal vagy a március 15-i Békemenet szervezésével komolyan megtolta a Fidesz kampányát. A CÖF-ről ugyan nem derült ki, hogy külföldről kapott volna támogatást, magyar állami vállalatoktól viszont nagyon is kapott, amit párt nem kaphat - és a mostani fideszes javaslat alapján ezentúl jelöltet állító civil szervezet sem. Hasonló kampánytámogatást elvben a most tervezett módosítás után az ellenzékkel szövetséges civil szervezet is adhat, akár külföldi pénzből is, ha a saját nevében nem indít jelölteket.

Ijesztgetés?

Éppen ezért vagy kommunikációs jelentősége van a törvény módosításának, vagy pedig a civil szervezetek keményebb, most még nem ismertetett korlátozását készíthetik elő. Ha utóbbiról van szó, akkor minél kevésbé lesz egyértelmű az új törvény, annál inkább felelhet meg annak a célnak, hogy távol tartsa a civileket a 2024-es jelöléstől. Itt főleg az teheti gumiállagúvá az új jogszabályt, ha nehéz lesz a paragrafusok alapján tisztázni, hogy egy civil szervezet a bevételéből mit költött kampányra és mit egyéb célokra, illetve az egyéb célokra kaphat-e külföldről, cégektől, alapítványoktól pénzt.

A kampányköltéseket ellenőrizni hivatott Állami Számvevőszék eddig csak az ellenzéket büntette a határterületek átlépése miatt. Például amikor Simicska Lajos egykori reklámcége kedvezményesen adott plakáthelyeket a Jobbiknak 2017-ben, akkor az ÁSZ büntetett, mert úgy értelmezte a helyzetet, hogy cég adott támogatást egy pártnak. Amikor a Fidesz kapott kedvezményes helyeket néhány évvel korábban ugyanettől a cégtől, akkor az nem volt gond.

Az ÁSZ most az ellenzéki pártok 2022-es kampányának beszámolóját nem fogadja el, mert Windisch László elnök szerint “úgy tűnik”, hogy tiltott finanszírozás történt, amikor Márki-Zay mozgalma külföldi támogatásból segítette az összellenzék kampányát. Amikor viszont a Szerencsejáték Zrt. pénzéből plakátolt a Fidesz helyett a CÖF, az nem aggasztotta Windischt.

Az ilyen tapasztalatok miatt reális lehet, hogy a civil szervezeteknek elmegy a kedvük az ellenzéki jelöltek támogatásától 2024-ben, hiszen látszik, hogy a finanszírozási vizsgálatok politikailag motiváltak lehetnek.

Ebben a helyzetben a Fidesz-közeli jelöltek továbbra is elbújhatnak civil szervezetek mögé, mert egy ilyen felállásban aligha éreznék magukat fenyegetve a finanszírozásuk ÁSZ-vizsgálata miatt. 2019-ben például a békéscsabai polgármester-választáskor a Fidesz nem jelölt senkit, hanem beállt a Hajrá, Békéscsaba! nevű civil szervezet jelöltje, az addigi polgármester mögé. Lehet, hogy egyre több hasonló eset lesz, főleg olyan településeken, ahol erősebb az ellenzék. Például a közelgő gödi időközi polgármester-választáson is független jelöltet támogat a Fidesz.

Az is lehetséges, hogy a Fidesz azt kívánja megakadályozni, hogy néhány ellenzéki polgármester ezúttal a pártoktól ellépve, egy saját ernyőszervezetet hozzon létre. Erről bejelentés még nem volt, de úgy hallottuk, gondolkodnak rajta néhányan az újraindulásukat tervező fővárosi kerületek vezetői közül. Ha egy ilyen, pártokat háttérbe szorító ellenzéki összefogást létrehoznának, akkor az nehezebben lenne finanszírozható a törvénymódosítás után.

A Fidesz rendszeresen módosítja a választási szabályokat. Legutóbb megemelte az egy jelölő szervezet által kötelezően indítandó egyéni jelöltek számát a listát állítani akaró pártok számára - ezzel mintegy elintézve, hogy a Kutyapárt több mint kétszer annyi körzetben induljon, mint ahány helyen eredetileg tervezte. Az akkori módosítást is egy önálló képviselői indítvánnyal vitték a parlament elé, egy volt jobbikos képviselő, az azóta szingapúri külszolgálati feladatot kapó Volner János nyújtotta be a javaslatot.