Kedd délelőtt felvonult a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB, vagy angol rövidítése szerint IIB) vezetése, hogy megmutassák, mennyire normális pénzintézet ők. Ez az a bank, amelyik áprilisban költözött Budapestre, és ami miatt amerikai szenátorok aggódó levélben szólították fel az USA budapesti nagykövetét, hogy lépjen közbe, nehogy a terv szerint diplomáciai mentességet kapjanak Magyarországon a bank dolgozói és vendégei. David Cornstein erre vonatkozó igyekezete még a levegőben lóg, de a Direkt 36 információi szerint annyit már sikerült elérnie, hogy a bank székhelye legalább ne az USA budapesti követségével szemben legyen. 

Az NBB még a hetvenes években alakult, a KGST országok fejlesztési bankja volt, de a kommunizmus összeomlásával tetszhalottá vált, és az első Orbán-kormány idején, a 20. század végén Magyarország ki is lépett belőle. A bankot 2012-ben reaktiválták Moszkvában, és 2015-ben Magyarország visszalépett - ismét Orbán Viktor miniszterelnöksége idején. A bank központja eddig Moszkvában volt, és egy regionális irodát tartott fenn Pozsonyban. Idén azonban Budapestre költözött - és ebben állítólag annak is szerepe volt, hogy az amerikaiak által kifogásolt diplomáciai mentességet Szlovákiában nem kapták volna meg. 

Ha akarom szobafestőpemzli, vagy papucs orrán pamutbojt

Az NBB sok szempontból úgy néz, ki mint számos másik nemzetközi fejlesztési bank, és a magyar államtól kapott különleges jogosítványai sem rendkívüliek hasonló, kormányközi együttműködésen alapuló szervezetekéihez képest. Ahogy egy magas rangú, brüsszeli alkalmazásban lévő EU-s hivatalnok mondta, az Európai Bizottság már csak azért sem vizsgálódik az NBB Budapestre költözése miatt, mert a logika alapján például rengeteg Bécsben kiadott diplomáciai mentességet is vizsgálni kellene, hiszen ott rendkívül sok nemzetközi intézmény tart fenn irodát, és nagyon nehéz lenne objektív mércét felállítani ezekre a kényes kérdésekre.

Az NBB vezetői keddi tájékoztatójukon is hangsúlyozták, hogy ők olyanok, mint sok más nemzetközi fejlesztési bank, például az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), csak sokkal kisebbek. Az NBB tulajdonosai 9 ország kormányai: Oroszország (44,18%), Magyarország (14,72%), Bulgária (12,43%), Csehország (11,01%), Románia (7,69%), Szlovákia (6,33%), Kuba (1,58%), Vietnam (1,08%) és Mongólia (1%). Vagyis kizárólag az egykori szovjet érdekszféra országai vannak benne, és messze az oroszok része a legnagyobb. Innen nézve az orosz gazdasági befolyás feltámasztásának eszközének is lehetne tekinteni, főleg ha igazán sok pénz lenne benne, de erről egyelőre nem beszélhetünk. A példaként felhozott EBRD összes eszköze például 60 milliárd dollár körül van, az NBB-é pedig nem éri el a 1,5 milliárdot. És bár az orosz befolyás nyilvánvaló - a bank vezetője is orosz állampolgár - szívesen hangsúlyozzák inkább azt, hogy ők leginkább EU-s pénzintézet: hiszen a részvények 52,18 százaléka az EU-s tagállamok kezében van, még ha ezek fel is vannak aprózva. Elég közülük csak egynek is az oroszokkal szavaznia, hogy máris meglegyen a részvényesi többség. 

Az NBB a tulajdonos országok befizetésein kívül kötvények kibocsájtásából szerez pénzt. A pénzt pedig - ahogy az ilyen nemzetközi fejlesztési intézetek szokták - kölcsönadják, de jellemzően kedvezőbb feltételekkel mint a magánbankok, hogy olyan vállalkozásokat és beruházásokat támogathassanak, amelyek a tulajdonos kormányoknak fontosak, de a piacról nehezen finanszírozhatók. Jellemzően infrastruktúrát, környezetvédelmi beruházásokat szoktak ilyen módon hitelezni. 

Az NBB a keddi tájékoztatás szerint szintén ilyenekben akar utazni, és elsősorban 25-30 millió eurós hitelekkel kívánja segíteni a 9 ország kis- és középvállalkozásait (vagyis 10 milliárd forintig kb.), illetve infrastruktúrába és zöld ügyekbe szállnának még be - a "fenntartható fejlődés" szókapcsolat a keddi tájékoztatón legalább annyiszor hangzott el, mintha egy EU-s intézmény rendezte volna az eseményt. 

Ehhez képest Magyarországon eddig olyan óriásvállalatok is kaptak IIB hitelt, mint a Mol (6,3 milliárd forint), a MET (4,8 milliárd forint) vagy a Takarékbank (4 milliárd forint). Ezek apró összegek ezeknek a cégeknek, és bizonyos esetekben több bank közös hiteléből vállalt egy kisebb szeletet az NBB. Leginkább az együttműködési szándék kifejezéséről, kapcsolatfelvételről lehet szó, mintsem nagyon fontos üzleti döntésekről ezen hitelek kihelyezésekor. 

A keddi tájékoztatás szerint nem is ez lesz a fő irány, hanem ahogy többször is elhangzott, "butikbank" az NBB, ahol a kicsi és közepes vállalkozások viszonylag gyors ügyintézéssel kaphatnak nem túl sok pénzt, a piacinál kedvezőbb feltételekkel, ha a bankot bíró országok kormányai szerint fontos lenne támogatni az általuk képviselt iparágat. Legalábbis ez volna a fő működési modell, ami 2023-tól teljesedhet majd ki igazán. 

Csakhogy a néhány milliárd forintokat elosztó szervezet számos nyugati kormány megítélése szerint elsősorban nem a fenti modellről szól. Nagyon kicsi a bank ugyanis érdemi gazdaságpolitikai fordulatok eléréshez. A nyugati értelmezés szerint - amit számos, az orosz befolyást rossz szemmel néző hazai elemző is oszt - a NBB két kockázatot is rejthet:

• egyrészt azáltal, hogy az EU területén működik, és többségében EU-s országok tulajdonában van, ki lehet játszani szerintük bizonyos szankciókat, amelyek 2014 eleje óta sújtják az orosz pénzügyi szektor több szereplőjét is;
• másrészt a diplomáciai mentesség, amely a bank alkalmazottain kívül a bank vendégeinek is járhat, alkalmat adhat ügynökök, kémek beutaztatására a schengeni zónába.

E feltételezésekről a bank elnöke, Nyikolaj Koszov szomorúan azt mondta kedden, hogy teljesen alaptalanok, és nehéz védekezni e kitalációk ellen, mert "nem egyszerű azt bizonyítani, hogy valami nem létezik". Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egyelőre csak ő és a felesége kapta meg a magyar kormánytól a diplomáciai mentességet - hogy rajtuk kívül hányan kaphatnak még, az nem teljesen világos. Elvben járhatna minden munkatársnak és a bank vendégeinek is, de a gyakorlatban a kérelmek elbírálása nem halad. 

Koszov személye is sokak figyelmét felkeltette, mert az egykori szovjet diplomatából lett bankár szülei híres KGB-sek voltak. Koszov édesanyja az USA atomtitkait fürkészte az ENSZ-hez delegált diplomataként, édesapja pedig többek között az 56-os magyar szabadságharc leverése után érkezett Budapestre, hogy a nyugati kormányok esetleges kavarásait leplezze le. A 70-es években ismét Budapesten szolgált, akkor a belügyminisztériumhoz bekötött KGB-s kapcsolattartó volt. Ezzel a családfával, és a szovjet külügyes múlttal a bank miatt aggódó nemzetbiztonsági szakértők többsége szerint Moszkva nem is nagyon akarja leplezni, hogy miről szól az NBB.

A 444.hu kérdésére, hogy a száznál valamivel több banki alkalmazottan kívül hány diplomáciai mentességet élvező vendéget hívnának egy évben, Rumjana Kjucsukova elnökhelyettes válaszolt - ő egyébként a bolgár kormány delegáltja a bank vezetésében. Először kitért arra, hogy amikor a Világbank munkatársa volt Washingtonban, akkor is pont ugyanilyen mentességeket élvezett, mint amiről szó van, ez is mutatja, hogy a bank helyzetében nincs semmi rendkívüli. Utána pedig azt mondta, hogy a bank vendégei jellemzően a 9 ország kormányainak illetve jegybankjainak a tisztviselői, például pénzügyminiszter-helyettesek, akik többségének egyébként is diplomata útlevele van. Annyi még kiderült, hogy még az szakértőik, tanácsadóik is gyarapíthatják a különleges státusú vendégek táborát. 

A keddi tájékoztató hangulata teljesen nyugatos volt. Sok szó volt a zöld elköteleződésről, a fenntartható fejlődésről, és Laszlóczki Imre, a magyar alelnök még azt is mondta, hogy az NBB kiváló kapcsolatra törekszik a független sajtóval és a civil szervezetekkel (Laszlóczki korábban a magyar külügyben dolgozott, és többek között Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt magyar nagykövet). 

Az NBB ugyan nem profitorientált, de néhány millió euró nyereséget eddig minden évben termelt. Ezt azonban a tulajdonos országok nem veszik, hanem visszaforgatják újabb hasznos üzletek hitelezésére, derült ki még kedden, Budapesten.