„Trump elnöksége alatt béke volt a Közel-Keleten és béke volt Ukrajnában is. Ma sem lenne háború, ha még mindig ő lenne az Egyesült Államok elnöke. (...) Jobb lenne a világnak és jobb lenne Magyarországnak is, ha Donald Trump elnök úr visszatérne”
(Orbán Viktor, 2024. március 9.)

Magyar idő szerint szerdán kicsivel délelőtt 11 óra után eldőlt, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, miután nyert Wisconsin államban is, megszerezve a szükséges 270 elektori szavazatot. Donald Trump az USA 47. elnöke lesz. Győzelme egyben azt is jelenti, hogy Orbán Viktornak nem kell elővennie a nem létező B-tervet Magyarország jövőjét illetően – az úgynevezett békeköltségvetés viszont előbukkanhat a pénzügyminiszteri fiókból –, hiszen ezúttal bejött neki, hogy mindent egy lapra tett fel.

Annak ellenére, hogy a magyar kormány mennyire nem szereti, ha külföldről beavatkoznak, beleszólnak a magyar belpolitikába, a miniszterelnök nem átall határozott állást foglalni más országok belügyeit illetően. Erre jó példa, hogy miközben ezerrel Trumpnak drukkolt, újabban azért ekézi az uniós vezetőket, mert szerinte jobban szimpatizálnak a Magyar Péter vezette politikai közösséggel. Ezt úgy fordította le, hogy Brüsszel kiválasztotta a bábkormányt, amelyet Magyarországon látni szeretnének. Lehet, hogy bennem van a hiba, de az égvilágon semmi különbséget nem érzek ebből a szempontból Orbán és Brüsszel között.

A magyar miniszterelnök politikai szinten viszont nagy valószínűséggel profitálni fog Trump elnökké választásából, hiszen a demokraták nyílt ellenszenve után némileg nyugodtabbá válhatnak az amerikai-magyar kapcsolatok, sőt talán Orbán renoméja is nőhet valamennyire az EU-n belül. Orbán arra is számít korábbi szavai alapján, hogy Trump elhozza majd a békét a világnak, hiszen azonnal – még a beiktatása előtt – elkezd dolgozni azon, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaság annyira jól fog járni a republikánus elnökkel.

Hogy reagáltak a piacok?

Donald Trump protekcionista politikája alapvetően nagyon nem tesz jót a feltörekvő országoknak, a belső piacnak viszont kifejezetten előnyös. A győzelem hírére erősödik a dollár, a cikk szerda délutáni megírásakor az elmúlt nyolc év legnagyobb mértékű erősödését könyvelheti el. Némileg ezzel összefüggésben esik az olaj ára, szárnyra kapott a bitcoin, és eleinte az európai részvénypiacok is pozitívan fogadták az amerikai elnökválasztás eredményét, de végül nem tudtak pluszban zárni. Ezen alól kivétel a repülőgépgyártó és a védelmi szektorban működő cégek részvényei voltak, amelyek végig nagyon húztak a Portfolio szerint.

Ennek oka, hogy Trump az eddigieknél kevesebb katonai támogatást fog küldeni a régióba, ez pedig kedvezőbb helyzetbe hozhatja a védelmi cégeket, mivel növelni kell az európai védelmi kiadásokat az új elnök döntése miatt.

Az amerikai védővámok kivetését azonban már árazni kezdték az európai piacok. Szerdán a Volkswagen részvényei közel 4 százalékos mínuszban zárták a kereskedést, a BMW-é közel 5 százalékosban, a Mercedes (Daimler AG) papírjai pedig majdnem 3,6 százalékot veszítettek értékükből.

De nemcsak a nagy német autógyárak, hanem például a kínai BYD is megszenvedte a napot, több mint 2 százalékos mínuszban zárt.

Magyarországon egyelőre vegyes az amerikai elnökválasztás piaci megítélése. A tőzsde jól fogadta az amerikai híreket, a részvényindex 2,1 százalékos pluszban zárt, a vezető részvények közül az OTP 3,4 százalékot, az MTelekom csaknem 2 százalékot erősödött. A forintnak viszont nem volt jó napja. A reggeli órákban 412 forint fölött is járt az euró ára, ami a dollár erősödésével is összefüggésben van, majd napközben sokáig 410 forint fölött volt, hogy végül 409,83 forinton zárja a napot. A dollár majdnem 8 forinttal 382 forint közelében drágult, ami több mint 2 százalékos erősödés egyetlen nap alatt, de napközben 10 százalék fölötti, 385 forint közeli árfolyamon is kereskedtek vele. (A dollár az euróval szemben is majdnem 2 százalékot erősödött, az eurót az esti órákban tovább gyengítette a német kormánykoalíció szétesése).

Kedvezőtlen következmény volt az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ szerdai aukcióján nem sikerült eladni a 6 hónapos diszkont kincstárjegyeket, a 20 milliárd forintos meghirdetett keretre mindössze 7,5 milliárd forintos ajánlat érkezett. Ennek oka az amerikai állampapírok hozamemelkedésében rejtőzhet, a 30 éves papírok hozama 20 bázisponttal 4,66 százalékra emelkedett, aminél nagyobb ugrásra 2020 óta nem volt példa.

Ez előrevetíti, hogy a fejlődő piacokról, így például Magyarországról is, kivonulhat a jövőben a tőke, és mostantól inkább az Egyesült Államokba fog irányulni.