A harmadik ciklusára pályázó Nikol Pasinján töketlen ellenzéke nem jelent érdemi kihívást. Az a kérdés, hogy az ukrán forgatókönyveket is emlegető Putyin beválthatja-e később a súlyos fenyegetéseit.
Megkérdezték az Európai Tanács elnökétől, hogy Brüsszel miért támaszt folyamatosan új feltételeket.
Az összes tagállam jóváhagyta az első tárgyalási klaszter megnyitásának előkészítését.
Évek óta ismert probléma, hogy a kínai gazdaság túltermelése hogyan gyengítheti tovább az európai ipart, de az érdemi fellépés eddig elmaradt. Most már a németek sem várnának tovább a válasszal, amire szinte biztosan érkezhet kínai retorzió is.
Bár a miniszterelnök kész tényként tálalta, hogy az ország hozzájut a mintegy 6000 milliárd forinthoz, a helyzet nem ennyire egyszerű. A források megérkezését intézményi és időbeli tényezők gátolhatják, miközben vannak tételek, amikről még nem állapodott meg a kormány az Európai Bizottsággal.
Közös sajtótájékoztatót tartott a magyar kormányfő és Friedrich Merz német kancellár. Az eseményen Sulyok Tamás megvágott interjúja kapcsán az orbáni cenzúra is előkerült.
Putyin már az „ukrán forgatókönyvvel” fenyegette meg Jerevánt.
Magyar Péter napirend előtt főként az uniós pénzek hazahozataláról és Sulyok Tamásról beszélt, meg persze az Orbán-kormányt ostorozta, de bejelentette azt is, hogy kedden Merzcel, szerdán Macronnal találkozik.
Sorozatban negyedjére nyernek választást, ráadásul elképesztő arányban.
Miután Magyar Péter megegyezett Ursula von der Leyennel, Kármán András ismertette a részletes terveket. A Helyreállítási Alap a legfontosabb prioritás.
Brüsszel szerint még mindig lehet illegális árukat vásárolni a platformon, de a kínai webáruház szerint nem a jelenlegi állapotokat vizsgálják.
A döntés válasz a gázai flottilla aktivistáival szembeni, nagy nemzetközi felháborodást kiváltó, megalázó bánásmódra.
Érezhetően nagy az érdeklődés az új magyar kormány külpolitikája iránt Európa második legnagyobb biztonságpolitikai konferenciáján.
A miniszterelnök egyelőre kizárta az energia- és pénzügyi szektorra kivetett extraprofitadók eltörlését is.
Az elmúlt 10 évben a centrista és mainstream pártok szuverenistábbak lettek, a szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok már nem akarnak kilépni az EU-ból, sem az eurozónából. Az EU politikai túléléséhez új konszenzus kell, ebbe pedig a szélsőjobb egyes elemeit is bele kell venni.