Első lépésként augusztus 31-én pályázatot hirdetnek legalább 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás csatlakoztatására. A villamosenergia-hálózatot is fejleszteni kell, erre másfél milliárd eurót különítenek el az EU-s forrásokból.

Magyar Péter már a brüsszeli csúcson jelezte: kormánya ellenzi mind a hat tárgyalási fejezet megnyitását.

Több tucat állam- és kormányfő megy Gdanskba, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljanak - az ukrán elnök nélkül.

Közmédia, védett benzinár, vizsgálóbizottságok, gyűlöletkeltő reklámok, örökbefogadás...

Magyar Péterről azt mondta, „mióta hivatalban van, még egy miniszterelnökhöz méltó mondata sem volt”.

Ódor Bálint a helyén maradhat.

Bejelentette, hogy vétózza az Oroszország elleni újabb európai uniós szankciócsomagot, többek közt azért, mert szerepel a szankciós listán Kirill pátriárka is.

Orbán Brüsszelben próbálja megnyugtatni patrióta szövetségeseit, a neki nem tetsző kérdéseket egy-egy szóval üti el.

Az ideológiaexportot végző brüsszeli iroda elmulasztotta feltüntetni finanszírozási forrásait.

A nyugati büntetőintézkedések a becslések alapján eddig 1000–1300 milliárd eurós veszteséget okoztak az orosz gazdaságnak.

Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentette a parlamentben, hogy nem készítettek tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását.

A népszavazást egy szélsőjobbos párt kezdeményezte.

Így Magyarország is hozzá tudott járulni ahhoz, hogy hétfőn sor kerülhessen az Európai Unió és Ukrajna között az első csatlakozási klaszter megnyitására.

Európa megpróbál beszállni az orosz–ukrán békefolyamatba, egyelőre nem sok sikerrel.

A külügyminiszter az augusztusra elkészülő külpolitikai stratégiáról, az ukrán–magyar megállapodásról és a nyugati kapcsolatok újjáépítéséről beszélt a külügyi bizottság előtt.