„Az elmúlt évtized legjelentősebb pénzügyi megállapodása született hazánk számára. Mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról állapodtunk meg az Európai Bizottsággal, ami erős bizalmat jelez Magyarország iránt” – írta Kármán András pénzügyminiszter, miután pénteken Magyar Péter és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök közösen jelentették be a politikai megállapodást. Az útra Kármán is elkísérte a miniszterelnököt, szombaton pedig ismertette a legfontosabb részleteket.
Mint írja, a „megállapodás az uniós források három különböző területét érinti”. A legfontosabb a világjárvány után létrehozott, a sajtóban Helyreállítási Alapként emlegetett 10 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), aminek egy része (6,5 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatás, egy másik része pedig (3,5 milliárd euró) kedvezményes kamatozású hitel.
Emellett érkezik még a jogállamisági eljáráshoz kötött kohéziós forrásokból 4,2 milliárd euró a különböző korrupciós és jogállamisági reformok miatt, további 2,2 milliárd euró pedig az akadémiai szabadság visszaépítése miatt. Ezek vissza nem térítendő források.
„A nagyságrendileg 6000 milliárd forint a jelenlegi magyar költségvetés közel 13 százaléka. A megállapodás több ezer milliárd forinttal növelheti Magyarország költségvetési mozgásterét, és új lehetőségek nyílhatnak beruházások és fejlesztések finanszírozására is” – írja Kármán.
Ahogy azt a pénteki sajtótájékoztatón von der Leyen is elmondta, a pénzek elutalása a reformok bevezetése, és a tervezett beruházások befejezése után kezdődnek.
Kármán szerint „a következő időszak feladata, hogy ezt a lehetőséget kézzelfogható eredményekké alakítsuk”. Elsőként a helyreállítási alappal kell foglalkoznia a kormánynak: új programot kell benyújtani az Európai Bizottságnak (EB), amit az várhatóan júniusban fogad el, míg az uniós pénzügyminisztereket tömörítő EcoFin-tanács júliusban hoz döntést a tervről.
„A programban vállalt mérföldköveket augusztus végéig kell teljesítenünk, és miután a fizetési kérelmek szeptemberben megküldésre kerülnek, 2026 utolsó negyedévében megindulhat a pénzek konkrét kifizetése is.”
Kármán szerint a megállapodással „világossá vált, hogy a források felszabadításának az igazi akadálya az Orbán-kormány demokratikus működést romboló intézkedései és a magyarországi rendszerszintű korrupció volt. Ezek azonnali megváltoztatása pedig a magyar emberek és az Európai Unió közös érdeke.”