A magyar gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten, az előző negyedévhez képest szintén 0,7 százalékos volt a csökkenés mértéke a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint – közölte szerdán a statisztikai hivatal. A KSH-nak ez az úgynevezett első GDP-becslése, ami egy nagyon szűkszavú, részletek nélküli adatközlés (a részletesebb adatok december 3-án jelennek meg). Az első háromnegyed évet tekintve szerény 0,7 százalékos növekedés látszik az adatok szerint, ami jócskán elmarad a kormány által az idei évre prognosztizált 1,5-1,8 százalékos növekedéstől. A statisztikai hivatal szerint a csökkenéséhez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. Ellenben a visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.

Idén éves alapon az első negyedévben 1,6 százalékkal, a másodikban 1,3 százalékkal nőtt a GDP a 0,7 százalékos recessziót hozó 2023 után. Negyedéves alapon azonban idén is láttunk már visszaesést, az első negyedévben még 0,7 százalékos, előző negyedévhez viszonyított növekedést a másodikban 0,2 százalékos visszaesés követte. Vagyis mivel ezt ismét egy negatív adat követte, a két egymást követő mínuszos negyedév alapján technikai recesszióba került a magyar gazdaság.

A frissen közölt adat kellemetlen meglepetést okozhatott, hiszen, bár a kormány és az elemzők sem számítottak nagy számokra, ilyen mértékű visszaesés egyik forgatókönyvben sem szerepelt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két héttel ezelőtt a Portfolió konferenciáján ugyanis azt jelezte, hogy a harmadik negyedévi GDP-növekedés mértékét leginkább a nullához teszik az iparban zajló folyamatok miatt. A miniszter ugyanakkor a gazdaságon belül pozitív jelként értékelte a kiskereskedelmi forgalom alakulását, amit az élelmiszerüzletek forgalma húz fel.

Az elemzői konszenzus szintén a Portfolio cikkében negyedéves alapon csak 0,2 százalékos csökkenést jelzett előre, vagyis újra recesszióba sodródó gazdaságra (negyedéves alapon két egymást követő negatív teljesítménnyel valósul meg ez az állapot), míg az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékos bővülésre számítottak.

Azt, hogy a július-szeptemberi időszakban miért úgy alakult a GDP, ahogyan, nem könnyíti meg az, hogy ez évtől a KSH már a negyedév lezárulta utáni 30. napon közli ezt a bizonyos első becslést, mielőtt még az utolsó havi – ebben az esetben szeptemberi – ipari, építőipari, kiskereskedelmi, illetve a legfrissebb külkereskedelmi, valamint az adott negyedévről szóló beruházási adatok megjelentek volna. Amit a mostani adatközlés előtt már tudni lehetett termelési oldalról, vagyis az egyes nemzetgazdasági ágakról:

Ipar

Az ipar visszaesése éves alapon júliusban 6,4 százalékos, augusztusban 4,1 százalékos volt (ez az úgynevezett munkanaphatástól megtisztított érték), míg havi alapon júliusban stagnált júniushoz képest, majd augusztusban 0,5 százalékkal visszaesett júliushoz képest. A szeptemberi ipari adat egy hét múlva, november 6-án jelenik meg (ez szintén egy úgynevezett első becslés, a második, részletesebb adatsort 13-án közlik majd).

Az eddigi idei statisztikák mindenesetre kiábrándítóak, a nyolc hónapból csak egyben erősödött az ipar. A zászlóshajó-projektnek szánt akkugyártás augusztusra kétéves mélypontjára zuhant, előző év augusztusához képest 24 százalékkal esett vissza. Az augusztusi adat megjelenése után meg is jelent olyan elemzői vélemény, hogy az ipar gyengélkedése miatt ismét recesszióba eshet a magyar gazdaság.