Az infláció 3 százalékon lesz a jövőben, és a kormány kifejezett figyelmet fordít arra, hogy ne emelkedjen újra. Az 5 százalék mindenesetre tuti - reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Economic Forumon elhangzott előadása elején Csányi Sándor megjegyzésére, mielőtt rátért volna az új gazdaságpolitikai akciótervre. Ez három pilléren nyugszik:
A harmadik negyedévi GDP-növekedés mértékét leginkább a nullához teszik Nagy Mártonék az iparban tapasztalható folyamatok miatt. Vannak ugyanakkor pozitív jelek a miniszter szerint, mint a kiskereskedelmi forgalom, amit az élelmiszerüzletek forgalma húz. A gazdaság fellendülésére 2025 első negyedévéig kell várnunk, ekkor viszont a várakozások szerint főleg a bázishatás miatt 3,7 százalékkal ugorhat meg a gazdasági növekedés. Az infláció esetében kedvezőnek nevezte, hogy ma már a tényadatok a várakozások alatt alakulnak, mindig meglep az infláció minket lefelé, ami a félelmek miatt van.
„Néha a jegybankot is megintem, hogy beragadt ebbe a félelembe” – mondta Nagy Márton.
A kormány a jövő évi költségvetést 3,4 százalékos GDP-vel fogja tervezni, de ez egy konzervatív hozzáállást jelent, Nagy szerint a tényadat közel lehet a 4 százalékhoz.
Ezt követően felsorolta a kormány eddigi gazdaságpolitikai fókuszait, szemléltetve, mennyi területre fókuszáltak már, mennyi mindent tettek rendbe:
Ezek alapján azt mondta Nagy, hogy a munkahelyekkel és a bérekkel kapcsolatban már nincs hova fejlődni és előrelépni. Majd a már korábban is megismert új gazdaságpolitikai célok intézkedéseit fejtette ki részletesebben a Portfolio Economi Forumon.
2024-ben 12 ezer lakás fog épülni, ami historikusan alacsony, ami azért is gond a miniszter szerint, mert egyre több lakást vásárolnak az emberek. Vagyis lakásinfláció lesz ebből, illetve albérletinfláció lesz – pontosabban már van. A miniszter szerint ma már Budapesten és Debrecenben is 12 év kell egy 75 négyzetméteres lakás megvételére, ami nemzetközi összehasonlításban kirívóan magas. Aggasztó szerinte az is, hogy a fiatalok havi jövedelmük 50-60 százalékát lakásbérletre költik. Az OECD szerint ugyanis 30 százalék feletti aránynál lakhatási válság van, 40 százalék felett pedig kritikus a helyzet.
Ebből következik Nagy szerint, hogy Budapesten egyértelműen lakhatási válság van.
Éppen ezért Budapesten és országos szinten is beavatkoznak a folyamatokba. Budapesten:
Ami a vidéki intézkedéseket illeti:
A miniszter szerint 2027-ben 375 ezer forint lehet a minimálbér, vagyis a rendszeres átlagos bruttó bér 50 százalék. Ebből pedig egy 10 százalékos emeléssel könnyedén elérhető lesz 2028-ra az 1000 eurós minimálbér. A jelenlegi bruttó 651 ezer forintos átlagkereset 2028-ra 1 millió forint lehet, ehhez viszont gazdasági növekedés kell – nyomatékosította a miniszter. Az intézkedéseket illetően a már ismert elemeket sorolta fel: munkáshitelek, a családi adókedvezmény duplázása és hároméves bérmegállapodás.
Nagy Márton ezen a téren is több intézkedést sorolt fel, amelyekkel próbálják majd segíteni a kkv-k növekedését és fejlődését: