A történet vége: a vesztesek együtt több pénzt kaptak, mint aki az utat megépítette.

A K&H friss felmérése szerint a kis- és közepes vállalkozások több mint fele rosszabbul éli meg a mostani helyzetet, mint a járvány okozta felfordulást.

A kormány által felkért bizottság ezt egyszeri segélynek szánja, utána tavasztól más-más ársapka vonatkozna a magánszemélyekre és az iparra.

És közel harmaduk szerint a korrupció miatt nem nyertek az elmúlt években pályázatot vagy közbeszerzést.

A Pénzügyminisztérium két hete jelentette be, hogy a kormány elhalaszt 350 milliárd forintnyi beruházást.

A magyar vállalkozások nagyrésze a logisztika (31%), a könyvelés és bérszámfejtés (28%), és az építőipari munkák kapcsán (21%) keres alvállalkozót, de a kis- és középvállalkozások csak nehezen tűnnek ki a tömegből és a nagy cégeknek sem könnyű beszállítót találniuk, derül ki a Brillit.com 400 haza cég körében végzett felméréséből.

Végre pályázhattak volna, de percek alatt elfogyott a 100 milliárdos uniós keret. A minisztérium meglátta ebben is a jót, szerintük örömteli, hogy a vállalkozások a járvány harmadik hullámának letörése után ekkora beruházási kedvvel vágnak neki az újraindításnak. Majd legközelebb biztosan kapnak támogatást azok is, akik most nem.

Az MCC kutatása szerint a hitelmoratórium volt a legnagyobb segítség a válság alatt a kisvállalkozóknak, akiknek a többsége akkor sem csinált volna semmit másképp, hogy túlélje a járványt, ha tudja, meddig tartanak majd a lezárások.

Az MTA volt közgazdasági intézetének két kutatója szerint a munkanélküliségi adatok alapján nem lehet pontosan látni, mekkora hatása is volt a járványnak a munkaerőpiacra. Más adatokból pedig arra lehet következtetni, hogy kisvállalkozások tömege bukott bele a járványba.

Az állam eredetileg arra adta a pénzt, hogy az alkalmazottait fizesse ki belőle, de David Hines valamit félreérthetett.

Az ország gazdaságát a magyar kis- és középvállalkozásoknak kellene pörgetniük, de képtelenek rá. Nem csoda: magas az adó, sok a papírmunka, képzett munkaerő pedig alig van. Ebből így nem lesz fejlődés.

Becsey Zsolt szerint be kellene fejezni a multik támogatását, fel kellene hagyni a leértékelt forinton és az olcsó munkaerőn alapuló tőkevonzó politikával, és be kellene lépni az euróövezet előszobájába.

500 milliárd forintnyi hitelt akarnak kiszórni a kockázatosabb cégeknek, úgy, hogy a veszteségek felét mi viseljük.