Az Európai Unióban a cégek harmada, 34 százaléka véli úgy, hogy a korrupció megnehezíti a működésüket, Magyarországon viszont ez az arány 46 százalék - derül ki a Flash Eurobarometernek az Európai Bizottság számára készült kutatásából. A felmérésben közel 13 ezer cégvezetőt kérdeztek meg az EU tagországaiból.

A magyar megkérdezettek legnagyobb arányban, 50 százalékban az igazgatási eljárások bonyolultságát tartották problémának.

Ezt követték 46-46 százalékkal a gyorsan változó törvények, a korrupció, illetve az adókulcsok. Ezeket a korrupció kivételével mindegyik kérdésben nagyobb problémának jött ki az EU-s átlagban. Legkisebb mértékben, 23 százalékban a korlátozó munkajogi szabályokat tartották problémának a magyar cégvezetők.

EU-s átlagban a megkérdezettek 63 százaléka szerint elterjedt a korrupció, Magyarországon viszont 75 százalék gondolja így.

Ennek ellenére az EU-s megkérdezettek csupán 4 százaléka válaszolta, hogy előfordult vele olyan Magyarországon, hogy valaki ajándékot, szívességet vagy plusz pénzt kért vagy várt el az cégétől különböző engedélyekért vagy szolgáltatásokért cserébe, de a magyar válaszadóknak is csak 9 százaléka találkozott ilyesmivel.

A közbeszerzések területén tapasztalható korrupcióval kapcsolatban az EU-s válaszadók 30 százaléka, a magyaroknak 31 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt három évben meggátolta a cégét a korrupció abban, hogy megnyerjen egy nyilvános pályázati vagy közbeszerzési eljárást.

Az elterjedtnek számító jelenségek közül a magyar válaszadók 41 százaléka jelölte gyakorinak az ismerősök és/vagy családtagok irányába az üzleti életben tapasztalt részrehajlást, 31 százalék szerint gyakori az ismerősök és/vagy családtagok irányába a közintézményekben tapasztalt részrehajlás. 30 százalék tartja gyakorinak a politikai pártok finanszírozását közbeszerzési szerződésekért vagy politikai döntéshozatalba való beleszólásért cserébe.

A magyar válaszadók 37 százaléka egyetértett azzal, hogy a kisebb korrupciós ügylet miatt elfogott személyek és vállalkozások megfelelő büntetést kapnak Magyarországon, 40 százalék szerint viszont ez nincs így.

A magas rangú tisztviselő megvesztegetése miatt elfogott személyek és vállalkozások esetén már csak 17 százalék gondolta úgy, hogy megfelelő büntetést kapnak Magyarországon, 65 százalék szerint nem elégséges a büntetés mértéke. A magyar cégvezetőknek csupán 24 százaléka értett egyet azzal, hogy hazánkban a korrupcióellenes intézkedéseket pártatlanul és hátsó szándék nélkül alkalmazzák.

Ami a büntetéseket illeti, a magyar megkérdezettek 34 százaléka tartja valószínűnek, hogy a korrupt személyeket feljelentenék vagy elfogná őket a rendőrség/ügyészség, 37 százalék szerint valószínű, hogy feljelentenék őket és bíróságra kerülnének, és 32 százalék szerint történhetne meg, hogy egy bíróság szigorú bírságot vagy börtönbüntetést szabna ki rájuk. Ugyanezekre a kérdésre a Magyarországon üzletelő külföldiek valamivel magasabb arányban válaszolták azt, hogy valószínűnek tartanák.