Az elmúlt hetek fókuszában egyértelműen a kormány legújabb, gazdaságpolitikai akcióterve áll. Azt már elárulták, hogy három fő téma köré épül a csomag, és összesen 21 pont lesz benne, ahogy azt is tudni, hogy milyen lépéseket akarnak végigvinni. A hétfői Magyar Közlöny egyetlen kormányhatározata is az új akciótervről szól, ám az

lényegében semmilyen új információt nem tartalmaz. Csak az derül ki belőle, amit már eddig is tudni lehetett, hogy a kormány egyetért az akcióterv eszközeivel.

A kormányhatározat egyfajta indoklással indul, miszerint a kormány felismerte, hogy a covid-járvány és a háború miatt megváltozott világgazdasági környezetben új eszközök kellenek ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen. Ennek, pontosabban a 3-6 százalékos gazdasági növekedésnek a kulcsa a gazdasági semlegesség, ami valójában semmi másról nem szól, minthogy Orbán Viktor megtalálta azt a jolly jokert, amivel bármikor bármilyen lépését, döntését megmagyarázhatja. Mindenesetre most erre a kártyára kevésbé lesz szükség, hiszen az új kormányhatározatban a kormány nemcsak azt tűzte ki célul, hogy a gazdaságot újra lendületbe kell hozni, hanem azt is, hogy a gazdaság „lehető legszélesebb köre” részesüljön az újraindításból. Ezért három pilléren nyugszik az új akcióterv:

1. jövedelmek vásárlóerejének növelése,
2. megfizethető lakhatás biztosítása,
3. a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.

Majd tételesen rögzítik, hogy az egyes pillérek különböző pontjaival egyetért a kormány. Vagyis:

1. Jövedelmek vásárlóerejének növelése:

• hároméves bérmegállapodást kell kötni a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel,
• munkáshitelprogram jön,
• megduplázzák a családi adókedvezményt.

2. Megfizethető lakhatás biztosítása:

• szigorítják a magánszálláshely-szolgáltatás feltételeit Budapesten (ezzel kapcsolatban már társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a törvényjavaslatát, amelynek értelmében a négyszeresére emelik a fővárosi Airbnb-k után fizetendő adót, és kétéves moratóriumot hirdetnek az új engedélyek vonatkozásában),
• megvizsgálják a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását a fővárosban,
• megvizsgálják, hogyan tudnak segíteni a fővárosi felsőoktatási intézményeknek a megfelelő számú kollégiumi férőhely biztosításában.
• Vidéken a fiataloknak számára új otthonteremtési támogatásokat vezetnek be,
• elindítják a Vidéki Otthonfelújítási Programot,
• a SZÉP-kártyán lévő juttatások 50 százalékát lakásfelújításra is fel lehet használni vidéken,
• az önkéntes nyugdíjpénztári pénzeket is lehet majd lakáscélra használni,
• kidolgozzák, hogy vidéken a munkáltató adókedvezményben részesüljön, hogy a dolgozójának lakhatási (albérlet-finanszírozás vagy hiteltörlesztés) céllal ad támogatást,
• 2026. december 31-ig marad az új lakások 5 százalékos áfája vidéken,
• 5 százalékos kamatplafont szeretnének lebeszélni a bankszektorral a lakáshitelekre.

3. Demján Sándor-program:

• a kis- és középvállalatok számára nagymértékű tőkefinanszírozási programot indítanak,
• elindítják az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programot” a kiemelt gazdasági ágazatok számára,
• meghirdetik a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programot,
• 3,5 százalékra csökkentik a kamatot Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékeinél,
• exportösztönző hitelprogramot indít az Eximbank,
• indít egy kifektetési hitelprogramot is,
• felgyorsítják a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programokat,
• csökkentik a kkv-k adminisztrációját, ennek keretében enyhítik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazását.

Nem fog ezek alapján unatkozni a nemzetgazdasági miniszterünk év végéig, hiszen a 21 pont kidolgozása, kivizsgálása, kialakítása zömében az ő feladata lesz a kormányhatározat szerint. Csupán néhány olyan feladat van, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszternek vagy más miniszterek bevonásával Nagy Mártonnak kell végrehajtania. Ezekkel legkésőbb december 31-ig végeznie kell.