Már a héten a kormány elé kerülhet az a javaslat, mely után új munkavállalási engedélyeket nem adnának ki, az itt lévők engedélyét sem hosszabbítanák meg a két év lejárta után. A tiltás csak az uniós tagállamokra és Grúziára nem vonatkozna. A kamara szerint kompromisszum kell, különben nem lesz itt gazdasági növekedés. A magyar ipar sok szereplőjét sokkolta a hír, óriási lobbizás indult meg.
Nagy Mártonnak, aki számított a pénzügyi államtitkárok maradására, épp a legkritikusabb területre kell új embert találnia.
A nemzetgazdasági miniszter, aki két évnyi kudarc után gazdasági csúcsminiszter lesz, a gazdasági bizottsági meghallgatása végén nehezményezte, hogy az ellenzéki képviselők szerinte nem fejlődőképesek. Beszédében a német gazdaságnak több figyelmet szentelt, mint a magyar költségvetés problémáinak.
A szélsőjobbos párt megpróbálja feléleszteni a harminc éve sikerre vitt MDF-piacokat, ahol a termelők közvetlenül találkozhatnak a vásárlókkal. A probléma az, hogy azóta bejöttek a multik, és a termelőknek esélyük sincs versenyre kelni a bolti árakkal.
2025, a fantasztikus év? Ha Trump beváltja az ígéreteit és felturbózza a kereskedelmi háborút Kínával, abból nagyon rosszul jöhet ki Európa, nem beszélve a "konnektivitásra" építő magyar gazdaságpolitikáról.
Rég nem látott pillanat: kormánypárti és ellenzéki politikusok ültek egy asztalhoz, ráadásul nyilvánosan, hogy megvitassák a gazdaság helyzetét.
A kormány új gazdaságpolitikai vízióit ismertette: kkv-k megsegítéséről és a munkáshitelről is beszélt.
Érdekes fordulat.
Részleteiben is ismertette a miniszter a kormány új gazdaságpolitikai programját, miután odaszólt a jegybanknak is egy mondat erejéig. Nagy Márton szerint aggasztó, hogy a fiatalok havi jövedelmük 50-60 százalékát lakásbérletre költik.
4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Ha egy recessziós világpiaci környezetben a kormány mindent alárendel a 2025-ös nagy gazdasági növekedésnek, az „nagyon nagy kockázattal” járhat.
A kormány eddig cáfolta, hogy megszorítások lettek volna, a pénzügyminiszter most 3-6 százalék közötti GDP-arányos korrekcióról beszélt. Varga arra számít, hogy 2025-ben uniós szinten akár dobogós helyen is lehet a magyar GDP-növekedés. De sok múlik a német gazdaságon, a háborún, a szankciókon, az energiaellátáson.
A magyar gazdaság leszakad, a gazdaságpolitikusok csak azzal vigasztalhatnák magukat, hogy „legalább szuverének vagyunk, kicsit savanyúak, kicsit kicsik, de szuverének”. Csakhogy a volt MNB-elnök szerint ez sem igaz.
A baráti cégek helyzetbe hozásával gyengül a versenyképesség, közben az oktatásra költött pénzek majdnem lefeleződtek 2010 óta, az egészségügyi kiadások az uniós átlag felénél vannak.
A jegybankelnök szerint az EU legfejlettebb államai távolodnak tőlünk, a kevés mögöttünk lévő feljött ránk.