A kormány új gazdaságpolitikai vízióit ismertette: kkv-k megsegítéséről és a munkáshitelről is beszélt.

Érdekes fordulat.

Részleteiben is ismertette a miniszter a kormány új gazdaságpolitikai programját, miután odaszólt a jegybanknak is egy mondat erejéig. Nagy Márton szerint aggasztó, hogy a fiatalok havi jövedelmük 50-60 százalékát lakásbérletre költik.

4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Ha egy recessziós világpiaci környezetben a kormány mindent alárendel a 2025-ös nagy gazdasági növekedésnek, az „nagyon nagy kockázattal” járhat.

A kormány eddig cáfolta, hogy megszorítások lettek volna, a pénzügyminiszter most 3-6 százalék közötti GDP-arányos korrekcióról beszélt. Varga arra számít, hogy 2025-ben uniós szinten akár dobogós helyen is lehet a magyar GDP-növekedés. De sok múlik a német gazdaságon, a háborún, a szankciókon, az energiaellátáson.

A magyar gazdaság leszakad, a gazdaságpolitikusok csak azzal vigasztalhatnák magukat, hogy „legalább szuverének vagyunk, kicsit savanyúak, kicsit kicsik, de szuverének”. Csakhogy a volt MNB-elnök szerint ez sem igaz.

A baráti cégek helyzetbe hozásával gyengül a versenyképesség, közben az oktatásra költött pénzek majdnem lefeleződtek 2010 óta, az egészségügyi kiadások az uniós átlag felénél vannak.

A jegybankelnök szerint az EU legfejlettebb államai távolodnak tőlünk, a kevés mögöttünk lévő feljött ránk.

Az első két hónap olyan gyenge adatokat hozott, hogy a kormánynak a hitelesség érdekében muszáj volt már most hozzányúlnia a költségvetési tervekhez – mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az izraeli-iráni konfliktus elmélyülése újabb globális recesszióhoz vezethet, Trumptól nem várható, hogy mindenben megengedőbb lesz Magyarországgal. Interjú.

Az MNB szerint a jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter áttekintette az ország gazdasági helyzetét és a gazdaságpolitika aktuális feladatait.

Az infláció lassulása már februárban leállhatott, ősztől ismét gyorsulni fog, mondja a K&H elemzője.

A jegybankelnök egy eseményen élesen kritizálta a kormány 2021 óta követett gazdaságpolitkáját és a gazdaságfejlesztési minisztert.

A Raiffeisen elemzője szerint vannak olyan, nekünk káros üzleti döntések, amik „azért születnek, mert Magyarországnak ez a hozzáállása az EU-hoz”. Török Zoltán szerint a mostaninál sokkal olcsóbb eurót el kell felejtenünk, az infláció pedig lelassult ugyan, de a 40-60 százalékkal megnőtt árak velünk maradtak.

Varga Mihály szerint amíg az infláció mértéke nem megy vissza egy „moderáltabb tartományba”, addig csak korlátozottan lehet költségvetési költekezésbe fogni.