Orbánomics – ezt a kifejezést kreálta a Wall Street Journal a magyar gazdaságpolitika leírására egy frissen megjelent elemzésében. Az Orbánomicsnak [Orbán gazdaságának] szüksége van az Európai Unió támogatására című írás felütése az, hogy „Magyarország miniszterelnöke, Bidenhez hasonlóan, nagyot fogadott a zöld autókra, és most azoktól az emberektől szorul segítségre, akiket imád gyűlölni”.
A magyar gazdaságpolitika nagyon sokat tett fel az elektromos járművekre, és most az EU „zöld mandátumaira” támaszkodik, hogy biztosítsa a megtérülést, írja a WSJ. A magyar állam 2004 óta 871 millió dolláros támogatást nyújtott autóipari szereplőknek. Emellett több mint 2,57 milliárd dollárnyi az a „kifizetett vagy függőben lévő támogatás”, amit csak 2018 óta az elektromos járművek akkumulátorgyárainak, jellemzően kínai és dél-koreai cégeknek ítéltek meg.
Ez összességében több mint 3,44 milliárd dollárnyi állami támogatást jelent a zöld autókra és alkatrészeikre egy olyan országban, amelynek GDP-je körülbelül 223 milliárd dollár, írja a lap az Éltető Andreától, a Világgazdasági Intézet munkatársától származó adatok alapján.
A cikk szerint a magyar kormányfőnek nagy szüksége van az EU szabályozóira ahhoz, hogy a magyarországi gyártású elektromos autók és akkumulátorok piacra kerülhessenek. Idézik a 2030-ig szóló nemzeti akkumulátoripari stratégiáról szóló korábbi ITM-jelentést, amelyben a minisztérium „leírja, hogy az EU hogyan kényszerítette, vagyis »ösztönözte« az autóipart a környezetbarát elektromos technológiákra való átállásra, és milyen ösztönzőket kínált az elektromos járművek iránti piaci kereslet élénkítésére”.
Csakhogy, jegyzi meg a WSJ, az európai autósok azonban továbbra sem lelkesednek az elektromos autókért, az EU pedig most visszavonja a belső égésű motorok 2035-től tervezett tilalmát, Franciaország újragondolja a városokra vonatkozó alacsony kibocsátású övezetekre vonatkozó kötelezettségeit, míg más országok csökkentették az elektromos közlekedésre való áttérés ösztönzőit.
A lap szerint még korai megmondani, hogy ez egy éles fordulat vagy csak lassítás az európai zöld politikában, de az biztos, hogy elektromos járművek iránti vártnál gyengébb kereslet azt jelenti: az, hogy mindent az elektromos autózásra tett fel Magyarország, kátyúba juttatta a gazdaságot. Erre több adatot is idéznek, azt még nem tudták, ami ma reggel jelent meg: a legfrissebb adat szerint a 2025-ös GDP-növekedés még a gyenge 2024-estől is elmaradt.
A szerző kitér arra is, hogy a magyar állami támogatáshoz a befektetőknek teljesíteniük kell az ígért foglalkoztatási szintet akkor is, ha nincs elegendő megbízása a cégnek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője – aki a kapun belüli munkanélküliség problémáját már egy 2024-es podcastunkban szóba hozta – azt nyilatkozta erről a lapnak: ezek a feltételek „nem engedik, hogy a vállalatok természetes módon zsugorodjanak, ha a helyzet indokolja, hanem kénytelenek felhalmozni a munkaerőt”. Ami azért gond, mert ez leköti az erőforrásokat és a munkavállalókat, miközben az egész gazdaságot megbéklyózza a munkaerőhiány.
A repülőrajtból csupán 0,3 százalékos éves növekedés lett, ami jócskán elmaradt a kormányzati várakozásoktól és az előző évitől is. Az ipar rettenetes állapotban van. A ma közölt GDP-adat azt jelenti, hogy 2025 végére sikerült a magyar gazdaságnak visszatérnie a 2022 végi szintre.
Hiába ugrottak meg a keresetek, nem tért vissza a magyarok vásárlókedve. Még több pénztől visszatérne? Nagy Márton és Varga Mihály újrapozicionálása, üzengetések és biciklizés az autópályán, forgalommal szemben – podcast Virovácz Péterrel, az ING vezető elemzőjével.