A kötcsei agytágítás után Orbán Viktor miniszterelnök elkezdte csepegtetni az infókat arról, hogy mire is számíthatunk, milyen változásokkal készül reagálni a kormány a belpolitikai csatatér átrendeződésére, illetve a nagyban zajló „világrendszerváltásra”.

Belebegtette például a Matolcsy-éra végét, és a Nagy Márton–Varga Mihály tandemet is szétszedi kicsit, egyikükből csúcsminiszter, másikukból jegybankelnök lesz, persze neveket egyelőre nem mondott.

A gazdasági szempontból turbulens időszakra a miniszterelnök rögvest egy ígérettel fordult rá, a Facebookra azt írta vasárnap:

Kell egy bérdinamika. A munkaadók és a munkavállalók egy nagyon dinamikus tárgyalást folytatnak éppen a következő évi bérekről. Ebből a kormány próbál kimaradni, de láthatóan egy nagyarányú béremelkedésben fognak megállapodni a szakszervezetek a munkaadókkal, amire a kormány majd ráüti a pecsétet – nyilván a mi pénzünket is be akarják ide vonni, ami most mellékes –, de jól láthatóan egy többéves, jelentős minimálbér-emelkedésről szóló tárgyalássorozat zajlik ebben a pillanatban.

A minimálbér-emelkedés belengetésére nyomban reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is, aki szintén a Facebookon kicsit konkrétabb ígérettel tromfolt rá a miniszterelnökre:

A TISZA-kormány 2027-től duplájára emeli a jelenleg 266 800 forintos minimálbért, és azért fogunk dolgozni, hogy a kormányzati ciklus végére egymillió forint lehessen a minimálbér összege Magyarországon. Ez a béremelési dinamika a magyar tulajdonú mikro-, kis- és közép vállalatok számára csak jelentős adó- és járulékteher-csökkentés és támogatás mellett lesz kigazdálkodható. Ennek kidolgozásán is dolgoznak a TISZA Párt adópolitikai és költségvetési szakemberei.

A téma a tegnapi Kormányinfón és a miniszterelnök ma reggeli rádióinterjújában is hangsúlyos szerepet kapott, láthatóan ez lesz az elkövetkező hetek-hónapok egyik kormányzati hívószava.

Kíváncsiak voltunk, hogy a nagy ígérgetéseknek mennyi a realitásuk, és mivel járna, ha ebben az ütemben, ilyen mértékű minimálbér-emelkedéssel számolhatnánk a következő néhány évben.

Az ember azt gondolná, hogy mindig mindenkinek jó, ha a minimálbér emelkedik. Csakhogy ennek a valóságban vannak hátulütői és veszélyei is, ezekről beszélgettünk podcastunkban Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével. Az adást itt lehet meghallgatni:

• 01:34 Makrogazdasági szemmel azért nem annyira rózsás a helyzet: nem csak azokat érinti, akik minimálbéren vannak bejelentve. Bértorlódás és az azzal járó kockázatok.
• 03:54 2010 után teljesen átalakult a munkaerő-piaci struktúra, a Fidesz munka alapú társadalomvíziója komoly fordulatot hozott. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
• 05:49 Nő az elkölthető jövedelem, de a másik oldalon a vállalatok költségstruktúrája kap ütést. Termelékenység, hatékonyság, versenyképesség vs. elbocsátások, recesszió, inflációs sokk.
• 06:48 Az új hívószó: munkaerő-tartalékolás. Ezzel nem vagyunk sokkal beljebb, mert hiába tartalékol egy vállalat, bármikor beüthet valamilyen katasztrófa, és akkor összeomlik az egész.
• 10:25 Várhatunk arra, hogy felpörög a belső fogyasztás, de ha a külső kereslet nem indul be, borul az egyensúly. Ami hosszú távon nem fenntartható.
• 12:17 Ha valamikor, most tényleg van Magyarországnak lehetősége arra, hogy hatással legyen a globális termelési láncokra. Na de hogyan lehetne az európai gazdaság versenyképességén javítani? Ami eddig ment (olcsó orosz energia és hightech termékek gyártása és eladása), az már nem működőképes modell.
• 14:47 Német, kínai és amerikai gazdasági modellek. Minden mindennel összefügg, a nap végén viszont Magyarország nagyon is kitett ezeknek a piacoknak. Hiányzik az exportláb, látványosan bukdácsol a gazdaság.
• 18:41 Ilyen környezetben ne kárhoztassuk a fogyasztót, hogy nem fogyaszt. Lehet rá hatni, mondjuk minimálbér-emeléssel, de ha nincs bizalom, semmi sincs.
• 20:29 Jó, de akkor be lehet ígérni 2030-ra egymillió forintos minimálbért? Be, persze, csak akkor ne csodálkozzunk, ha az infláció 10 százalékos lesz. Az euróról meg ne is beszéljünk.
• 23:24 Oké, de mi a helyzet a kis- és középvállalatokkal? Ők pláne nehéz helyzetbe kerülhetnek. És marad a kérdés: az olcsó, rossz minőségű tömegterméket veszed meg, vagy az irracionálisan drága minőségit?
• 25:32 A politikai ígéretek jól hangzanak, de azért a vállalatvezetők döntenek emberek sorsáról. Vagy arról, hogy lehúzzák-e a rolót. Gazdaságpolitikai vízió, amit már láttunk egyszer, és akkor se működött túl jól.
• 27:18 Tehát van egy leköszönő jegybankelnökünk és két miniszterünk, akikből a HR-döntéseket meghozó miniszterelnök új jegybankelnököt és csúcsminisztert akar csinálni. Hogy reagált ezekre a hírekre a piac? Hát... Sose tesz jót, ha megy az üzengetés, a gazdaságpolitikai irányvonalak felvázolásától pedig nincs mindenki elragadtatva.
• 31:30 Mit hozhat Nagy Márton és Varga Mihály újrapozicionálása? Régi szép idők, amikor jegybank és kormány kéz a kézben járt.
• 34:48 Annál nincs egyszerűbb, mint amikor én döntöm el, hogy mire mennyit költök. De ha nincsenek fékek és ellensúlyok, akkor előbb-utóbb probléma lesz.
• 36:37 Hogy lesz ebből békeköltségvetés? És mi köze ennek ahhoz, hogy megválasztják-e Trumpot novemberben amerikai elnöknek? Maradjunk annyiban, hogy biciklivel megyünk az autópályán. A forgalommal szemben.
• 42:30 Nézzünk kicsit körül máshol is: van nem kevés pénz, amit még fel lehetne szabadítani. Igen, az európai uniós forrásokról beszélgetünk. Bár azokkal kapcsolatban is van némi zavar a fejekben.
• 46:32 Akkor 2030-ban találkozunk. Addig is tippjáték: mennyi lesz addigra a minimálbér? A válaszokat a megirom@444.hu címre várjuk.

Címlapkép: Kiss Bence/444