Az egy dolog, hogy péntek 13 van, szerencsére a magyar miniszterelnököt ez sem tántorította el szokásos interjújától.

Mivel azonban az elmúlt napokban Orbán Viktor még magához képest is közlékenyebb volt (olyannyira, hogy Kötcsén nemcsak a saját holdudvarának, de még a sajtónak is válaszolt néhány kérdésre), így sok újdonságot most nem tudtunk meg. Amit viszont igen, azt nem tesszük zsebre!

Na de haladjunk sorjában. Miről is volt szó?

Egy kis ígérgetés

Miután egy Facebook-posztban már belengette, hogy minimálbér-emelés jön (amire magyar Péter sietett is ráígérni), most alaposabban is körüljárta a témát a miniszterelnök.

Szerinte a magyar gazdasági növekedés meghaladja az EU átlagát, az inflációt pedig 3 százalék alá szorítják vissza, ezért a feltételek adottak.

Ha az embernek pénze van, két dolgot tehet: takarékoskodik vagy fogyaszt - mondta Orbán, azt pedig szerinte nem a politikusok dolga eldönteni, ki mire költi a költeni valóját, de annyit azért szeretett volna hozzáfűzni, hogy soha még annyi magyar nem nyaralt, mint idén.

Szerinte a gazdasági talpra állásunkat tekintve még Brüsszel is optimista, pedig Brüsszelt aztán nem lehet azzal vádolni, „hogy nyakló nélkül feldicsérné Magyarországot.”

Az összes adatot elemezve azt tudjuk mondani, hogy gazdasági nekilendülés küszöbén állunk. Túl vagyunk a nehezén” - biztatott mindenkit a miniszterelnök.

• Na de van-e ellenségünk, aki betenne ennek a kilábalásnak - tudakolta a riporter.
• Van - mondta a miniszterelnök.

Nem más, mint - ki hitte volna - a háború. Ami, ha elmélyül és kiterjed, mindent felboríthat.

Orbán szerint a kormányon múlik a legkevésbé, hogy mekkora lesz a minimálbér-emelés, viszont arra azért figyelmeztetett, hogy miközben az kívánatos dolog, hogy mindenki többet keressen, a vállalkozásoknak kell kitermelniük ezt a béremelést, ami „bonyolult gazdasági kérdés”, ezért „az a legjobb, ha azok döntenek róla, akik csinálják”.

Egy kis missziózás

A békemisszió után azt mondta, hogy ha az nincs, kiterjed a háború, most Olaf Scholz is béketervet emleget már. Az övé közelebb visz-e minket a békéhez vagy messzebb tőle? - tudakolta a riporter.

„A világban sosem volt baj, mert a normális gondolkodású rész mindig is békepárti volt” - magyarázta Orbán, aki szerint a nyugati országokat nem számolva a világon mindenhol - Kínát, Indiát, Brazíliát emelte ki - vannak olyan országok, akik a békét támogatják.

Orbán Viktor szerint „nekünk azt kellett elindítani, hogy Európa is elkezdjen a békén gondolkodni”, mert mindenkinek az az érdeke, hogy tűzszünet legyen, ugyanis a harctéren ennek a háborúnak nincs megoldása.

Szerinte a békemissziója (mármint amikor Zelenszkijtől Putyinhoz ment vizitálni, majd Kína érintésével Trumphoz is ellátogatott) elérte a célját, nevezetesen azt, hogy elinduljon egy vita, egy diskurzus, hogy ne mindenki csak a háborúról beszéljen, hanem a békéről is essen szó.

Majd szerényen, mintegy odavetve megjegyezte:

Van még békemisszió, váratlan kezdeményezés a tarsolyomban.

Egy kis határzárazás

Németország lezárta határait, Orbán Viktor ezt korábban úgy kommentálta:

Üdv a klubban!

A miniszterelnök most is kifejtette, hogy mi (mármint Magyarország) nem lettünk bevándorlóország másokkal ellentétben, „és mi akkor sem leszünk azok, ha Brüsszel a feje tetejére áll”.

Szerinte sajnálatos módon a határzár negatív szóvá vált, de most Németországban is felébredtek.

Azt pedig szerinte intellektuálisan nem túl nehéz belátni, hogy ha most már mások is azt mondják, hogy a határokat meg kell védeni, akkor nem szabad megbüntetni azokat, akik meg is védik a határaikat.

Nagyon nyomatékosan jelezte:

Ez így nincs rendben. Ez egy kupleráj, zűrzavar, politikai káosz.

Szerinte tehát az Európai Bizottságnak ki kell fizetnie azt, amibe nekünk eddig a határvédelem került.

Van-e erre esély, hogy fizessenek? - kérdezte a riporter.

„Fizetni fognak. Ha mi egyszer valamit megfogunk, azt nem engedjük el” - közölte Orbán.

Azért odaszúrt egy kicsit a német kancellárnak még, mondván, a határzár nem az ő döntése volt, hanem a német nép akarata, a demokrácia sikere, hogy rá tudták őt erre venni.

Pozitív példaként a miniszterelnök felemlegette Magyarországot, mondván, mi itt népszavazást tartottunk a kérdésben, és „a nép világosan megmondta, hogy szó sem lehet arról, hogy bevándorlóország legyünk”. (Itt ugye a kötelező betelepítésről szóló 2016-os népszavazásra hivatkozott a miniszterelnök, amin a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele vett részt, így érvénytelen lett - de ne kukacoskodjunk).

A lényeg, hogy a miniszterelnök szerint a „sok okoskodó tojásfejű” helyett az emberek döntöttek.