Tavaly ilyenkor repülőrajtot vártunk, most már inkább csak azt, hogy a választásokig valahogy eldöcögünk. De a magyar gazdaság évek óta a pangás jeleit mutatja, a növekedése elmarad a lehetséges növekedési pályától és a szomszéd országoktól. Miért van ez? És mire számíthatunk az eddigiek alapján?
Többek közt ezekről a témákról beszélgettünk Halpern László közgazdásszal, aki az MTA doktora, és tavaly decemberben elsőként kapta meg a magyar közgazdaság-tudomány fejlődéséhez és nemzetközi elismertségéhez jelentős mértékben hozzájáruló kutatókat jutalmazó Kornai János Életműdíjat.
Bővebben:
Olvasni- és néznivalók:
Kérdés, kérés, javaslat, meglátás -> dohanygyar@444.hu
Hang: Botos Tamás/444, kép: Kiss Bence/444
Orbán Viktor és a kormány már évek óta nincs barátságban a valósággal. Előrejelzéseik folyamatosan túlzott optimizmusról árulkodnak.
A Varga Mihály jegybankelnök, Windisch László ÁSZ-elnök és Horváth Gábor alkotta Költségvetési Tanács szerint kemény megszorítások kellenek 2027-ben.
Az elmúlt évet 5738,7 milliárd forintos mínusszal zárta a magyar állam. Ez történelmi rekord, 40 százalékkal magasabb az előző évinél és a tervezettnél is. Az újabb hatalmas baklövést elkövető Nagy Mártonék ennek ellenére azt állítják, hogy „Magyarország pénzügyei rendezettek”.
Majdnem úgy lett, ahogy mondta. Csak aztán mégsem.
Több mint egy éve nem volt arra példa, hogy az építőipar teljesítménye két egymást követő hónapban csökkenjen havi szinten.
Novemberben éves szinten és az októberhez képest is nagyon csúnya visszaesést produkált az ágazat, ezzel ötéves mélypontra esett a termelés.
Tele lehet szórni az országot jól megtámogatott külföldi vállalatokkal, de ez korántsem garantál robusztus GDP-bővülést, mondja Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A gazdaságkutató szerint egy olyan, államilag irányított, iparszerű korrupció van Magyarországon, ami már nem is korrupció, hanem az állam működési berendezkedése.