Örülnek minden „kiegészítő megállapodásnak”, de szerinte egészen más az ország igaz védőpajzsa. Közvetve előkerült az 1000 forintos benzinár kérdése is.
Tavaly ilyenkor repülőrajtot vártunk, most már csak azt, hogy a választásokig valahogy eldöcögünk. De a magyar gazdaság évek óta a pangás jeleit mutatja. Miért van ez? És mire számíthatunk az eddigiek alapján? Halpern László közgazdásszal beszélgettünk.
A Varga Mihály jegybankelnök, Windisch László ÁSZ-elnök és Horváth Gábor alkotta Költségvetési Tanács szerint kemény megszorítások kellenek 2027-ben.
A hatmilliárd forint értékű kortárs gyűjtemény idáig el volt zárva a közönségtől.
A magyar gazdaságot az unió első harmadába várta már 2024-re, és akkor 2025-ről ne is beszéljünk. És mi lett a valóság?
Parlamenti bizottság hallgatta meg az idén hivatalba lépett jegybankelnököt az MNB gazdálkodásáról és az alapítványokról. Tavaly 788 milliárdos mínusszal zárt a nemzeti bank.
A felújítást a volt jegybankelnök fiának barátja végezte, közbeszerzés nélkül, 100 milliárd forint értékben.
Elmaradt beruházások, beinduló osztogatások: egy százalék alatti lesz a növekedés, magasabb a hiány.
A miniszterelnök megüzente Varga Mihálynak, hogy túl magasak a kamatok, és azt is mondta: ha rajta múlik, sosem lesz magyar euró.
Nevetséges, 3 százalékos hozam, lekötve a 2040-es évekig: Jászai Gellérték feltőkésítésére kellhetett a pénz Varga Mihályéktól.
Az elmúlt tizenkét negyedévből hétben csökkent a magyar GDP. A jegybankelnök a veszprémi közgadász-vándorgyűlésen mondott igazat.
Matolcsy Ádám bizalmasaitól szabadult meg a lengyel GTC, akiknek az MNB-botrány óta tart a kálváriája.
A projekt a Varga Mihály barátjaként emlegetett Horváth László tiszteletbeli kazah konzul cégéhez köthető.
Miért merülhetett fel Varga Mihályban, hogy erre azért érdemes lenne ránézni?
Polner Eörs szerint semmilyen összeférhetetlenségről nincs szó.