A választások óta Orbán Viktorral egy telefonbeszélgetésem volt, megköszönte az együttműködést, megköszönte a munkámat, és további munkára biztatott – mondta Varga Mihály, az MNB elnöke a jegybank kedd délutáni sajtótájékoztatóján. Varga a mai, az alapkamat szintjét változatlanul hagyó kamatdöntés után, április 12-e óta először szólalt meg nyilvánosan. Kérdésre válaszolva hozzátette:

„Magyar Péter úrral nem volt ilyen beszélgetés, de alapvetően az én hatáskörömben nem is arra törekszem, hogy feltétlenül egy miniszterelnök-jelölttel beszéljek”.

Azt mondta, hogy Kármán András pénzügyminiszter-jelölttel viszont tárgyalt, az első találkozón folyamatos egyeztetésben állapodtak meg, és azóta beszéltek is már telefonon, vagyis „tartós és folyamatos együttműködésre” törekszenek.

Arra a kérdésre, hogy milyen viszony várható a kétharmados parlamenti többséggel hatalomra kerülő új kormány és a jegybank között, Varga azt mondta: számos tanulmány rámutatott arra, hogy a jegybankelnöki pozíció tiszteletben tartása kifizetődő. „A választás óta is ezt tapasztalom, hogy a piaci bizalom szempontjából kifizetődő, hogy a leendő kormány tiszteletben tartja a monetáris politika függetlenségét” – tette hozzá.

A nemzeti bank a belső szabályoknak megfelelően vizsgálatot folytat Simor András volt jegybankelnök szavai nyomán, hogy kiderüljön, pontosan mi történt – felelte Varga egy másik kérdésre, hozzátéve, hogy azt kérte: ez egy rövid és gyors vizsgálat legyen. „Nagyon bízom benne, hogy néhány napon belül ez a vizsgálat lezárul, és ennek az eredményéről tájékoztatni tudjuk majd a nyilvánosságot.”

Simor a múlt héten beszélt arról, hogy az ő személye miatt zsarolta az MNB az Erste Bankot. Elmondása szerint még Matolcsy MNB-elnöksége idején, 2023 végén Jelasity Radovánt, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját behívták a nemzeti bankba, és egy ablaktalan szobában, a telefonja leadása után közölte vele az egyik alelnök: ameddig Simor az Erste Bank bécsi FB-jének tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal.

Valamennyi inflációs hatás biztosan van, ennek a mértéke kérdéses – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen hatással lenne a fogyasztói árszintre, ha kivezetnék az árrésstopot. Szerinte az utóbbi időben a kereskedők sajátos árazási politikája miatt bizonytalanná vált, hogy ennek az árintézkedésnek valójában mekkora az inflációs hatása.

Varga természetesen beszélt a kamatdöntő ülésről és a jegybank monetáris politikájáról is. „Mi is azt szeretnénk, hogy a csökkenő országkockázati felár előbb-utóbb kamatcsökkentésben mutatkozzon meg, a mai ülésen az volt a kérdés, hogy ennek ideje eljött-e már” – mondta. Miután a kamatszint nem változott, a válasz logikus: az MNB szerint még nem. A döntést egyhangú szavazással hozták meg.

A magyar euróbevezetésről nem a jegybank fog dönteni, de a monetáris tanács a mai ülésén foglalkozott az euró „előszobájának” számító ERM-II. rendszerbe belépéssel, ahogy mondta: tárgyaltak olyan tájékoztató anyagról, mely az ERM-II. árfolyamrendszerhez való csatlakozás feltételeiről szól. Szerinte az euró bevezetése nem lehet öncél, illetve arról is beszélt, hogy „az ERM-II. árfolyamrendszer indokolná az inflációs cél felülvizsgálatát, ami akár reálgazdasági hatásokkal is járhat, ezért ezzel érdemes óvatosnak lenni”.

A mai kamatdöntés felemás körülmények között hozták meg. A geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra, közben viszont a hazai kockázati felárak csökkentek a választások után, de ezeknek tartósságáról és inflációs kilátásokra gyakorolt hatásairól meg kell győződniük. Az elnök szerint továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politika, a jövőben is adatvezérelt módon dönt a jegybank. A következő kamatdöntő ülést május 26-án tartja a monetáris tanács.