A jegybanki alapítványosdival eltűnt százmilliárdok ügyét kellene feltárniuk év végéig, több óra alatt jutottak el oda, hogy legyen ügyrendjük és munkarendjük. Az érdemi munka jövő héten kezdődhet.
Négy kérdésre keresnek majd választ, de nem nyomozni és nem ítélkezni fognak, mondta Csőszi Attila az MNB-s alapítványos közpénzeltüntetésről, a „történelem legnagyobb bankrablásáról”.
„Tulajdonképpen hálás lehetek az adatigénylőnek” – mondta Varga, bár aztán kiderült: szerinte a jogszabály nekik ad igazat.
Az MNB tavasszal kezdte saját inflációs célja felülvizsgálatát, részben a kormány által tervezett euróbevezetés miatt. Az erősebb forint dezinflációs hatása beépül az árakba.
Egymás után harmadik ülésén is kamatot csökkentett a monetáris tanács, az alapkamat új szintje 5,5 százalék.
A bizottságot elnöklő tiszás képviselő szerint azt vizsgálják majd, hogy „kik miatt és hova tűnt a közpénz”, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, és mire költötték.
A jegybank hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést tavaly.
Felszámolták a korábbi vezetés hagyatékát, közölte a jegybank elnöke.
A mostani döntéssel több mint négyéves mélypontra került az alapkamat.
Miniszterként első interjúját adta a volt politikai elemző. Azt mondta, több ezer milliárd forint vándorolt titkos kormányhatározatokkal „magánzsebekbe”. Szó volt Sulyok Tamás eltávolításáról, Orbán és Rogán esetleges feljelentéséről, illetve a Tisza-frakció megosztottságáról is.
A lap úgy tudja, Somlai cégénél is foglalt már le iratokat az ügyészség a jegybanki alapítványok ügyében folyó nyomozás során.
Az éves infláció csak 1,7 százalék volt júniusban, ez a második legalacsonyabb érték 2016 ősze óta.
Az új, 6 százalékos kamatszint holnaptól érvényes.
8 évnyi szabadságot nem vett ki az ex-MNB-elnök 12 év alatt. Emiatt felülvizsgálták a szabadságkiadás és -nyilvántartás rendszerét.
Szeptember 30-ig marad a kamatstop, a kormány közben próbál „a valódi rászorulók számára tényleges segítséget” találni.