Képzeljük el azt, hogy a párunk azzal jön haza, hogy vett teflonbevonatú kést sajtok szeleteléséhez, potom 11 721 forintért. Noha mi láttuk 3000-4000 forintért is sajtvágó késeket, nyelünk egyet, hát jó, ha az ember egyszer nekiáll sajtozgatni, csinálja rendesen. Csakhogy aztán közli, hogy ja, ehhez még csapjunk hozzá 6330 forint munkadíjat a kés beszerzésével kapcsolatos munkálatokért. A miért? Hogy volt pár kattintás a webshopon? Vagy séta a legközelebbi Vasedénybe? Vagy a kés gondos elhelyezése a konyhaszekrény fiókjában?
Lehet, hogy itt még nem kezdődne el a hazajövök-üres-a-belem monológ odáig, hogy csempe, az van, hiszti, az van. Mert hát jó, sajtvágó kés, az is van. Csakhogy akkor a párunk esetleg folytatná, hogy ja, és vett egy nett kis edénykészletet is, 78 ezer forintba került – csupa ideg vagyok –, és hát ezzel is van egy kis munkadíj: 42 ezer forint. Mi, berakni a szekrénybe a rohadt lábost, az, az a munkadíj? Ja, meg szállító-tároló kocsit, tudod, szívem, olyan gurulós kisasztalt, rozsdamentest, 179 401 forintért, csak persze azzal is volt munka, szóval az még plusz 96 876 forint. Mi, betolni a folyosóról a konyhába, az volt a munka? Balhé, az van.
Nem tudom, hogy az MNB-ben valaha volt-e balhé az 55 milliárdosnak indult, végül százmilliárdosra duzzadt székházfelújítás miatt. Azt tudjuk, hogy csempe, az volt, csak az elnöki vécében tízmilliós tételben. Nem tudom, Matolcsy György jegybankelnökként elolvasta-e egyáltalán a székházfelújítás-szerződést – amit nem ő vagy az MNB-vezetőség valamelyik tagja írt alá, hanem a jegybank tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. akkor ügyvezetője, Bozó Péter Pál –, vagy annak bármely mellékletét. De azt tudom, hogy ha bárki elolvasta, akkor ráakadhatott olyan tételekre, amik miatt lehetett volna (nem csoda, hogy az MNB új vezetése feljelentést is tett a beruházás miatt).
Múlt héten bemutattam a jegybanktól több éves eljárással kiperelt dokumentumok alapján, hogy milyen elképesztő tételekből állt össze az a nettó 81 498 899 052, tehát közel 81,5 milliárd, áfával együtt 103,5 milliárd forintos számla, amit a nemzeti bank kifizetett a felújítás generálkivitelezőjének, a Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint tulajdonában lévő Raw Developmentnek a székházrekonstrukcióért. Közzétettem emellett azt a több mint 500 oldalas dokumentumot, ami tételesen felsorolta a felújítás költségeit, és közös böngészésre hívtam az olvasókat. Akik segítettek megtalálni a beruházás számos olyan tételét, amik nekem nem tűntek fel, holott szakértő szemmel nézve minimum gyanúra adnak okot, hogy itt a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elveszítette a felelősgazdálkodás-jellegét.
Aki egyébként akkor lemaradt, ezt az 512 oldalas úgynevezett Árazott mennyiségi kimutatást pdf-ben itt tudja letölteni, ha még szeretne kutakodni.
Mások mellett évtizedes tapasztalattal rendelkező építőipari szakemberek, generálkivitelezők, belsőépítészek, villamossági szakértők és mérnökök, műszaki ellenőrök írtak nekünk, de kaptunk levelet olyanoktól, akik a mesterséges intelligencia segítségével találtak ellentmondásos, vitatható tételeket a hatalmas – és, mint írtam, sokszor nehezen olvasható, hagyományos eszközökkel nem kereshető – számhalmazban.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
Közzétesszük az MNB-től kiperelt több mint 500 oldalas tételes listát a székházfelújítás százmilliárdos költségeiről. Túlzott luxus vagy puritán elegancia? Segíts eldönteni!
Jogerősen pert nyertünk az MNB ellen: ki kellett adniuk, mi alapján és mire költöttek el 105 milliárd forintot a székházfelújítása során. A még Matolcsy György elnöksége alatt végrehajtott rekonstrukciót Matolcsy fiának barátja, Somlai Bálint cége végezhette el. Az ügyben büntetőeljárás folyik.