Az uniós statisztikai hivatal szerint 2050-re már csak 8,6 millióan élünk majd az országban.

Négy éve nem volt akkora növekedés az ágazatban, mint most augusztusban. Viszont ez inkább egyedi hatásoknak tudható be, mint trendfordulónak.

A növekedéshez már a járműipar is érdemben hozzájárulhatott.

A boltok forgalom augusztusban júliushoz képest csökkent, és a tavaly augusztusit is csak 2,4 százalékkal haladta meg, ami több mint egyéves mélypont.

Azok az adatok sem stimmelnek, amiket azután javítottak, hogy kiderült, a KSH-nál azt hiszik, hogy Magyarországon tömegek nem fizetek, hanem kapják az adót. A kutatók parlamenti vizsgálatot szeretnének, ehelyett az ő komentjeiket törlik a KSH posztja alatt.

A kormányzat gazdálkodásáról készült legfrissebb adatsor szerint hatalmas pénzszórást rendezett a távozó kormány a választások előtti hónapokban. A kormányzati szektor kiadásai 2121 milliárd forinttal nőttek, az első félév végi hiány csaknem hatszorosa volt a tavalyinak.

A születések száma 7,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Újra gyorsult a népességfogyás.

A kiskereskedelmi forgalom meglepően nagyot nőtt az előző évihez és a júniusihoz képest is.

Hosszú idő után már az ipar is újra segíteni tudta a gazdasági növekedést a második negyedévben.

Napi kétszáz csecsemő sem született a múlt hónapban, soha nem volt még ilyen alacsony júliusi születésszám.

Csalódást keltő számokat közölt a statisztikai hivatal a magyar beruházásokról.

Az Országos Mentőszolgálat közzétette az adatokat, ráadásul úgy, ahogy azt mindenki érzékeli.

Miközben egy friss statisztika szerint a magyarok dolgoznak a legkisebb fizetésért az EU-ban, már a családosak nettója is a sereghajtók közé csúszott.

Több mint 10 éve nem volt példa olyanra sem, hogy az élelmiszerek ára csökkent volna. Júliusban 1,1 százalékos volt az átlagos árcsökkenés a termékkör esetében.

Ennél kisebb növekedést még nem regisztrált a forgalomban a KSH az idén.