Tavalyelőtt még a lakosok 99,7 százalékának volt elérhető a közüzemi ivóvízellátás, tavaly már 95,5 százaléknak. A Népegészségügyi Központ szerint a 400 ezres csökkenés ellenére „jelentős változás nem történt”.
A legfrissebb negyedéves adatok szerint, de éves alapon is a magyar GDP volt a második legrosszabb. Csak négy uniós tagállamban esett vissza a GDP az előző negyedévhez képest. Magyarországon kívül két országban volt technikai recesszió.
Szeptemberben 8,2 százalékkal esett vissza a termelés, fél éve tart az ágazatban a lejtmenet.
Pocsék teljesítményt nyújt a magyar ipar, és a kilátások sem biztatóak, hiszen az új megrendelések a tavalyi szint nyomába sem érnek.
Aggasztó a trend, amit az élelmiszereknél látni: március óta folyamatos a drágulás, ráadásul a tavalyi bázis is magas volt.
Augusztusról szeptemberre 1,4 százalékkal csökkent a bolti forgalom, ilyen mértékű visszaesés ritkaságszámba megy.
A szeptember újabb 5,4 százalékos visszaesést hozott, ez az idei második legrosszabb érték volt.
Lejtmenetben vannak a lakásépítések, és ez egy darabig még így is lesz.
Megállíthatatlanul fogy az ország lakossága, idén már 35 ezerrel lettünk kevesebben.
Alulmúlta a várakozásokat a friss GDP-adat.
Legalábbis október végéig nem jelentek meg a szeptemberi adatok. A július, majd az augusztus is negatív rekordokat hozott.
Magyarország ilyen tempóban nem 2030-ra, hanem 3013-ra fogjuk utolérni Ausztriát. A budapesti jövedelmek a magyar átlag másfélszeresei, de nemzetközi összevetésben ezzel is elég hátul kullogunk az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Észak-Magyarország az unió 11. legszegényebb régiója.
Kevesebben dolgoztak és többen lettek munkanélküliek szeptemberben. A munkanélküliek harmada már legalább egy éve nem talál munkát magának.
Romló adatok olvashatók ki a KSH adatsorából: mára már minden negyedik nyugdíjas havi 168 ezer forintnál kevesebb pénzből él.
A friss adatok szerint az alacsonyabb bérszinteknél jobban nőttek a fizetések, mint a magasabb fizetési kategóriáknál.