Az idei harmadik negyedévben a magyar gazdaság 1,5 százalékkal nőtt a nyers, és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint is a tavalyi harmadik negyedévhez képest, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Akkor 2025 vonatkozásában, viszonylag magas volt harmadik negyedéves teljesítmény, 1,2 százalékos volt az éves növekedés mértéke.

Most az előző negyedévhez képest viszont csak egy szerény 0,1 százalékos volt a növekedés mértéke, sorozatban tehát már hatodik negyedéve tart a GDP bővülése.

A mostani adat azért is különösen érdekes, mert ez volt az első olyan teljes negyedév, amiben már csakis az új Tisza-kormány ténykedése hathatott a gazdasági folyamatokra. Igaz, rögtön egy, a gazdasági teljesítményt vélhetően jelentősen befolyásoló problémával kellett szembenézniük, az aszállyal, ami közvetlenül a Paksi Atomerőmű működését is fenyegette.

A most közölt adat egyébként elmaradt az elemzői várakozásoktól, hiszen a Portfolió által megkérdezett elemzők konszenzusa 1,7 százalékos éves és 0,3 százalékos negyedéves növekedést jelzett előre. Noha azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy kellemetlen meglepetés érkezik és a negyedéves szinten csak stagnálásra lesz képes a magyar gazdaság.

Hogy egészen pontosan milyen folyamatok állnak a harmadik negyedéves teljesítmény mögött, az majd csak december elsején fog kiderült, amikor is a KSH közli a részletes GDP-adatokat. Elöljáróban annyit árultak el, hogy

„a bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt”.

Addig is jelzésértékűek lehetnek azon ágazatok teljesítménye, amelyekről havi szinten érkezik statisztika.

Ipar

Az ipari teljesítményről egyelőre csak a júliusi és az augusztusi adatok ismertek, ami alapján jó eséllyel kijelenthető, hogy ezúttal már érdemben segíthette a magyar gazdaságot a növekedésben. A júliusi 4,7 százalékos növekedést augusztusban egy kiugró mértékű, nagyon régóta nem látott, 8,7 százalékos növekedés követte. Ez a KSH értékelése szerint nagyban köszönhető annak, hogy a két legnagyobb súllyal szereplő ágazat, a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is bővülésre volt képes.

Az előző Orbán-kormány által csodafegyvernek szánt akkugyártás viszont az év eleji, némiképp reménykeltő teljesítmény után ismét látványos zuhanásnak indult. Júliusban 18,5 százalékkal, augusztusban pedig már 18,1 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye.

Építőipar

Noha itt sem ismerjük még a negyedév harmadik hónapjának adatát, az sejthető, hogy a korábbiakhoz képest kevésbé lehetett kerékkötője a gazdasági teljesítménynek. Ugyan a negyedév egy masszív, 12,2 százalékos visszaesést hozott, az augusztus ezt bőven tudta kompenzálni. Ekkor ugyanis 21,2 százalékkal ugrott meg az ágazat teljesítménye, ami egyáltalán nem volt független a paksi fenékküszöb építésétől.

Az viszont egyelőre nagy kérdés, hogy az egy mínuszos és egy pluszos hónapot a negyedévben merre billentette el a szeptemberi teljesítmény. Mindenesetre a hiányzó nagyberuházások miatt az ágazat még egyelőre nem talált stabilan magára.

Kiskereskedelem

A kiskereskedelem, vagyis a háztartások fogyasztása volt az, ami az elmúlt években érdemben mindig támogatta a gazdasági növekedés. Ha volt bővülés, az rendre a fogyasztásokon alapult. Az idei harmadik negyedév egy hajszállal volt talán gyengébb a korábbiaknál. Ebből a szempontból az augusztusi 2,4 százalékos növekedés az idei év legrosszabb teljesítménye volt, ahogy az élelmiszerüzletek forgalombővülése is az idei év legalacsonyabbja volt. Utóbbi területen utoljára tavaly májusban volt ennyire alacsony az érték. Aggodalomra azonban talán nincs ok, hiszen a vártnál gyorsabb dezinfláció megjelenik a reálbérek növekedésében, ami segít a kiskereskedelmi forgalomnak is.

Vagyis a szeptemberi forgalom függvényében kérdőjeles, hogy a fogyasztásnak sikerült-e a korábbiakban megszokott mértékben hozzájárulnia a gazdasági növekedéshez.

A szolgáltatószektorról jellemzően kevés adat áll rendelkezésre, leginkább csak a turizmus teljesítményét ismerhetjük meg havi szinten, ami a harmadik negyedév vonatkozásában nem ad sok okot az örömre. Gyakorlatilag mindhárom hónapban (július-augusztus-szeptember) csökkent a vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is, a belföldiek és a külföldiek vonatkozásában egyaránt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint minden hónapban nagyjából 100 ezerre tehető a létszámbeli elmaradás, az oka pedig gyaníthatóan az áprilisi választások után erősödő forintnak tudható be. A külföldieknek ugyanis drágult ezzel Magyarország, míg a magyar turisták számára valamivel olcsóbbá váltak ezáltal a külföldi desztinációk.

A beruházásokról mindig csak az adott negyedéves GDP megjelenése után kaphatunk képet, viszont az idei év eddigi teljesítménye nem túl szívderítő. A nagy beruházások elmaradása miatt egyelőre még a harmadik negyedévben is visszafoghatta a növekedést az ágazat. Kérdés, hogy a paksi fenékküszöb építése mennyivel tudta segíteni a jobb teljesítményt. A mezőgazdaságról pedig szinte biztosan kijelenthetjük, hogy a növekedés kerékkötője volt, a nyári brutális aszály jelentős mértékben ronthatta az ágazat teljesítményét.