Újabb rémes adat, augusztusban elérte a három évvel ezelőtti mélypontját a magyar ipar
október 04., 08:45
Olyan gyatrán teljesít az ipar, hogy ismét recesszióba eshet az ország
„Továbbra is szenved a hazai ipar a ma reggel megjelent ipari termelési statisztikák szerint. A recessziót mutató tavalyi évhez képest további visszaesést láttunk eddig idén is, egyedül februárban mért a KSH növekedést év/év alapon” – így reagált a pénteken megjelent augusztusi ipari statisztikára Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A szakértő szerint ez a vártnál sokkal gyengébb ipari termelés adat, és a gyenge külső konjunkturális helyzet együttesen növeli annak esélyét, hogy ismét recesszióba süllyed a magyar gazdaság. Az idei második negyedévben már látszottak erre utaló jelek, hiszen a GDP 0,2 százalékkal visszaesett az első negyedévhez képest, de éves alapon is már csak 1,3 százalékkal nőtt a gazdaság az első negyedév 1,7 százaléka után. Azóta a július 6,4 százalékos, az augusztus 4,1 százalékos visszaesést hozott éves alapon, és augusztusban a júliushoz képest is 0,5 százalékos elmaradást láttunk (míg júliusban stagnálást júniushoz képest).
Kiss Péter szerint az augusztusi statisztika javulást mutat ugyan éves alapon az előző hónaphoz képest, ez nagyrészt a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető.
„A továbbra is várt alatt alakuló lakossági fogyasztás, illetve a várhatóan újabb rossz évet produkáló mezőgazdaság mellett a gyengélkedő ipari termelés” együtt növeli a recesszió visszatérésének a kockázatát a szakértő szerint.
A nyugat-európai konjunkturális adatok továbbra sem mutatnak javulást, különösen a német gazdaság esetében, ahol a feldolgozóipari BMI június óta folyamatosan csökken, és lassan a Covid-válság idején mutatott mélypontot közelíti. Egyelőre tehát nem látszik a kiút az európai, és így a hazai ipari termelés vesszőfutásából, idézte fel az Amundi szakértője.
A Portfolio.hu úgy számol, hogy az ipar a harmadik negyedévben is negatívan hathat a GDP-növekedésre. „Az előző negyedévhez képest valószínűleg nem járul hozzá a gazdaság bővüléséhez a szektor, éves alapon pedig kifejezetten lehúzó erejű lesz, akár –1 százalékpontos is lehet a növekedési hozzájárulása” – írja a portál.
A lap szerint az ipar szenvedése mögött a külpiacok gyengélkedése húzódik, és bár tudna a magyar ipar növekedni, „az exporttermékeink iránti kereslet kedvezőtlenül alakul, nem csupán az általánosan gyenge konjunktúra, hanem annak számunkra kedvezőtlen szerkezete miatt is”.
„Nem meglepő módon – ahogyan vártuk is – az egyik nyári hónap meghozta a visszaesést”, írta kommentjében az ING vezető elemzője. Virovácz Péter a betervezett nyári leállásokat sejti a csökkenő termelés mögött, és azt írja: „ha valami, akkor az mindenképpen biztató, hogy ezt a nyarat megúszta a magyar ipar egy komoly nyári korrekció nélkül, mert a fél százalékos visszaesés azért nem tragikus”. Hozzáteszi viszont, hogy ez a csekély mértékű visszaesés épp azt jelezheti, hogy „mennyire gyengék az alapfolyamatok a húzóágazatokban”, hiszen normál körülmények között a nyári leállás komoly kiesést szokott okozni.
A szakértő szerint „összességében még mindig kiábrándító képet látunk. Ezt erősíti, hogy a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 3,9 százalékkal marad el napjainkban”, amivel – ahogyan arról mi is írtunk – „el is értük a 2021. évi mélypontot”.
Kiemelte a gyorselemzésében, hogy a KSH az előzetes, rövid adatközlésében a négy legfontosabb ipari ágazat közül egyiket sem emelte ki pozitív színben, „vagyis az élelmiszeripar, az autóipar, az akkugyártás és az elektronikai ipar képtelen a bővülésre”. Ez persze szerinte se meglepő, ismerve a globális folyamatokat. Az eurózóna feldolgozóipara több mint három évtizede nem látott mélypontot él át úgy, hogy közben mégsincs recesszió a régióban. A gyenge belső, a botladozó külső kereslet, a magas készletek és a geopolitikai feszültségek mind hozzájárulnak ehhez.
Virovácz szerint a külső keresletben jelenlévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások nem változtak, „tehát nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövidtávú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet berobbanására”. Aggasztó ugyanakkor, hogy a belpiacra termelő szektorok kilátásai sem biztatóak: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok belföldi rendelésállománya 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Szerinte az év vége felé talán már javulhat annyit a belső kereslet, hogy legalább az ipar néhány területe képes lehet tartós növekedésre, ám ez „kevés lesz az üdvösséghez”. Virovácz véleménye is az, hogy a magyar ipar 2024 egészében markánsan visszafoghatja majd a gazdasági növekedést. A harmadik negyedéves GDP kapcsán így „könnyen lehet, hogy egy újabb negatív meglepetés van készülőben”.