A kedden közzétett részletes statisztikai adatok megerősítették a KSH hó eleji adatközlését arról, hogy mély válságban van a magyar ipar. A termelés augusztusban a nyers adatok szerint 9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal volt gyengébb a tavalyinál (a nagy eltérés oka, hogy idén kettővel kevesebb augusztusi munkanap volt).

A statisztikai hivatal jelentéséből az is világosan látszik, hogy az ipar gyengélkedésének továbbra is az akkumulátorgyártás az egyik fő oka, ennek a volumene a KSH gyorsjelentése szerint a teljes ipari visszaesésnél hatszor nagyobb ütemű, 24 százalékos zuhanást mutatott. A grafikonon elég látványos, hogy most már fél éve, hogy az ipari termelési adatokat addig felfelé rángató akkugyártás trendszerűen rontja a statisztikát, a júliust leszámítva az ipari termelés átlagos hanyatlásának sokszorosával esik vissza.

Holott a magyar kormány sokáig gazdasági és így politikai csodafegyverként tekintett az akkumulátorgyárakra – mi a nyár elején már írtunk arról, hogy ez mennyire orosz rulett –, általa a zöld átállás, az autóipar technológiai forradalmának éllovasaként vizionálta Magyarországot. A gazdasági kormányzás a víziókban egyébként is pocsékul teljesít, de kimondhatjuk, hogy az akkugyáras várakozások még a mindenféle rózsaszín szemüvegen át látott GDP-, infláció- vagy deficitcélokat is bőven felülmúlóan voltak optimisták, legalábbis a dolgok mostani állása szerint.

És ahogy a statisztikai mutatókat, elsősorban a havi adatokból kirajzolódó trendvonalakat, valamint az autóiparban lezajló folyamatokat elnézzük, a dolgok mostani állása jó ideig eltarthat még.